1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Györki Imre dr.

GYÖRKI IMRE DR. (Debreceni lujstrunios kerület.) Született Kürtöspusztán, Somogy me­gyében, 1886-ban. Középiskolai tanul­mányait Budapesten végezte; a jogtu­dományi doktorátust a budapesti Tu­dományegyetem jogi fakultásán sze­rezte meg s a budapesti Ugyvédvizs­gáló Bizottság előtt tette le az egyesi­tett bírói ós ügyvédi vizsgát. Tanul­mányai végeztével a Budapesti Kerü­ld i Munkásbiztositó Pénztárhoz ke­rült, amely intézetnek — képviselővé történt megválasztása idején, 1922-ben, — vezető tisztviselője volt. Ez állásá­ban ismerte fel a munkásság súlyos szociális és gazdasági, helyzetét és az ott szerzed tapasztala­tok alapján határozta el magát arra, hogy elsősorban munkás­kérdésekkel és szociálpolitikával fog foglalkozni. A legkülön­félébb közgazdasági és szociálpolitikai folyóiratokban jelentek meg idevágó tanulmányai s emellett előadásainak sokaságában hirdette a szociálpolitika fontosságát. Mint ügyvéd elsősorban ugyancsak munkásügyi és munkaügyi kérdésekkel foglalko­zott s jogtanácsosa ma is a Magyarországi Bánya- és Kohó­munkások Orszá.gos Szövetségének, valamint a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének. A második nemzetgyűlésen szerepelt először a politikai életben. Debrecen I. kerületében és a budapesti északi kerületben választották meg szociáldemokrata programmal; a két mandátum közül a debrecenit tartotta meg. Debrecenben az 1926-iki országgyűlési képviselőválasztások alkalmával mint a szociáldemokrata párt lajstromvezetöjét újra képviselővé választották, de mandá­tumot kapott Budapest északi kerületében is. Pártjának hatá­rozata folytán a debreceni mandátumot; tartotta meg. A nemzet­gyűlésen tagja volt az igazolási állandó bizottságnak, a biráló, igazságügyi, jogi, mentelmi és munkásügyi bizottságnak. E bizottságok mindegyikében serény munkásságot fejtett ki, aminthogy tevékeny részt vett a plénum munkájában is. Pártjával együtt élesen harcolt a közszabadságok helyreállítá­sáért és a közéleti tisztaságért. Az Eskütt néven ismert szál­lítási panamái több izben élesen tette szóvá a nemzetgyűlésen és egyik ilyen felszólalása alkalmával, 1924 november 29-én 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom