1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Gratz Gusztáv dr.

lékezetes, hogy a király még ez év októberében újra visszatért az országba s Szombathelyről jelentékeny haderő élén vonult Budapest felé. A magyar kormánynak a fenyegető külpolitikai helyzetben indokolt ellenállása folytán a királynak ez a kísérlete is meghiúsult. A kormány haderői s a király csapatai között október 23-án vívott ütközet az utóbbiak viszszavonulásával végződött s még aznap este fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek, amelyeken a kormány részéről Kánia Kálmán rendkívüli követ és Sárkány Jenő tábornok, a király kormánya részéről Gratz Gusztáv éte Lehár Antal báró tábornok vettek részt. A tárgyalások eredménytelenül végződtek s a király tanácsadóival, köztük Gratz Gusztávval,- a következő napon Tatán a kormány fogságába esett. Az események most már gyorsan követték egymást. A kormány a királyt kiadta az antantnak, Gratz és minisztertársai ellen pedig lázadási és felségsértési per indult meg, mely — miulán a bíróság a vádlottakat méig 1924 január 4-én szabadlábra helyezte volt — 1924 augusztusában pertörléssel ért véget. 1926-ban, részt vett a washingtoni interparlamentáris konferencián, fel is szólalt itt s utána igen nagysikerű előadássorozatot tartott a nagyobb amerikai városokban. Azóta Gratz Gusztáv a politikai életben nem igen szerepelt, de közgazdasági téren annál intenzivebb tevékenységet fejtelt ki. Elnöke és vezérigazgatója volt a Biedermann-féle vasul felszerelési részvénytársaságnak, amelynek jelentékeny része volt az államvasutak rekonstrukciós programmjának végrehajtásában, utóbb pedig az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár r.-t. elnökigazgatója lett s annak élén áll ma is. Részben az ö kezdeményezésére jött létre 1925-ben az orosz szovjetkormánnyal kötött, de életbe nem léptetett magyar-orosz kereskedelmi szerződés s az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok kiépitése körül végzett munkája révén legutóbb moszkvai magyar követként emlegettek, igaz, minden alap nélkül. Az 1926. évi általános választásokon mint kormánytúmogató pártonkívüli jelölt kapott mandátumot a bonyhádi kerületben, mely Giinlher Péterrel, a szociáldemokrata párt jelöltjével szemben választolta meg több ezernyi szótöbbséggel. A Ház bizottságai közül a külügyi és pénzügyi bizottságban kapott helyet. Vezetöegyénisége a hazai németség társadalmi és kulturmozgalmainak. Elnöke a „Deutscher Volksbildungsverein in Ungarn" cimü egyesületnek, önálló tudományos müvei a következők: Alkotmányos politika (1900), Nemzetközi jog (1905), Tisza Kálmán élete (1902), A liberalizmus (1904). 123