1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Görgey István dr.

nevezték ki a budapesti állami felső ipariskolához, de emellett folytatta szol gá la iát a kereskedelmi minisztériumban is. A háború alatt rendkívül értékes munkásságot fejtett ki a háborús gazdálkodás megszervezése körül; több jelentős háborús gazdasági szerv irányitása az ö kezeibe volt letéve. Eközben hosszabb időt töltött Németországban, Romániában és Oroszországban (Ukrajnában), ahol a bukaresti s a breszt-* litovszki békeszerződések végrehajtásával kapcsolatos gazdasági ügyeket intézte. Közvetlenül a breszt litovszki békeszerződés megkötése után hozzáfogott egy odesszai magyar ipari kiállítás rendezéséhez, ennek a tervének a keresztülvitelében azonban a forradalom megakadályozta. Az összeomlás után osztálytanácsosi rangban az újonnan felállított külügy minisztériumba került, ahol a gazdasági osztályban dolgozott a kommün kitörésóig. Ekkpr Bécsbe szökött s ott vett részt az ellenforradalmi mozgalmakban. Mikor az alkotmányos viszonyok helyreálltával hazatért, a kereskedelmi minisztérium visszakérte a külügyi hivataltól s most itt mint osztálytanácsos folytatta a kommunizmussal megszakított állami szolgálatát. A politikai életben mint a második nemzetgyűlés tagja tűnt fel. Már az 1920-iki választásokon fellépett Sátoraljauj helyen, akkor azonban kisebbségben maradt Kutkafalvy Mikhassal szemben, aki azidöben államtitkár volt a nemzetiségi minisztériumban. Az 1922 májusában megtartott nemzetgyűlési választásokon aztán revánsot vett Kutkafalvyn, akit majd 2000 szótöbbséggel szorított kisebbségbe. Az. egységespárt programm jávai kapott mandátumot s ma is annak tagja. A nemzetgyűlésen egyike volt ama keveseknek, akik minden munkásságukat gazdasági és gazdaságpolitikai kérdések körül koncentrálták. Ezzel hamarosan a Ház vezető személyiségei közé emelkedett. Tagja volt a külügyi, közgazdasági, közlekedésügyi s kivándorlási bizottságnak és előadója a plénumban minden fontosabb gazdasági természetű javaslatnak. Igv a/ autonóm vanatarifajavaslatnak, amelynek megalkotása körül igen jelentős érdemekel szerzett, az összes nemzetközi kereskedelmi szerződéseknek, a Déli Vasúti nemzetközi egyezménynek s a kereskedelmi minisztérium majd valamennyi Jaltának. Ezek mellett ö referált számos szociálpolitikai javaslatot is, amelyekkei a nemzetgyűlés munkásvédelmi természetű nemzetközi egyezményeket iktatott a Corpus Jurisba. Politikailag az egységespárt liberális szárnyához tartozott é tartozik ma is. Tevékenyen ós sikeresen vett részt a fővárosi egységespari megalakításában az 1926. évi választási hadjárat idején. Nagy része van benne, hogy a párt a fővárosi va118