1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Friedrich István
Nemzeti Egyesülés Partja", nagy sikerrel veit részt a nemzetgyűlési választásokon, amelyeket az ö erősen demokratikus választójogi rendelete alapján tartottak meg 1920 januárjában, ö maga Wekerle Sándorral szemben kapott mandátumot a budapesti belvárosi kerületben. A kormányból való távozása után a politikai események lassanként ellenzékbe sodorták. Néhány társával kivált a Keresztény Nemzeti Egyesülésből s külön pártot alapitott, mely később a „Keresztény kisgazda, földmives és polgári párt" nevet vette fel s melynek ö maga állott az élén 1921 végéig, amikor a pártvezérséget az ö elnöklete mellett Andrássy Gyula gróf vette át. Pártja élén vett tevékeny részt a nemzetgyűlés vitáiban, de elmaradt a Ház üléseiről, amikor Tisza István gróf meggyilkolása miatt támadt bünperben az ügyészség vádat emelt ellene. A nemzetgyűlés saját kérelmére bizonyos megkötésekkel felfüggesztette mentelmi jogát s 1921 nyarán hetekig állott a bünper középpontjában, mig az ügyészség július 9-én az ellene emelt vádat el nem ejtette. Kevéssel utóbb egyik vezére volt a nyugatmagyarországi felkelésnek. Mivel azonban az ántánt szeptember 7-iki jegyzékében NyugatMagyarországból való eltávolítását követelte s a kormány e követelésnek engedni volt kénytelen, ebbeli szerepének hamarosan vége szakadt. IV. Károly király októberi kísérlete körül nem volt aktív szerepe, a kormány mégis elfogatta s néhány napon át őrizetben tartotta, mentelmi sérelem érte egyébként már a húsvéti királylátogatás alkalmával is azáltal, hogy sürgönyi parancsra mentelmi joga dacára szabad mozgásában megakadályozták. Mindezek a dolgok csak fokozták ellenzéki magatartásának hevességét s nevezetes szerepet juttattak neki az ellenzéknek a jogrendért vívott harcaiban. Áz 1922-iki általános nemzetgyűlési választásokon Zalaegerszegen és Hajdúböszörményben kisebbségben maradt, de a budapesti déli lajstromos kerületben, mint pártjának, az Andrássy-Friedrich-pártnak listavezetője, mandátumot kapott. 1923-ban, a török-görög háború befejeztével, Kis-Ázfeiába úszott és Kemal ípasának diszkardot vitt a keresztény és nemzeti alapon álló pártok nevében. 1925ben, a fővárosi törvényhatósági választásokon, a belvárosi kerületben mint listavezető, bizottsági taggá választatott. A nemzetgyűlésen mindvégig erős ellenzéki álláspontot foglalt el, mint pártonkívüli keresztény 1 ellenzéki. Emlékezetes az Eskütt-ügygyel kapcsolatban tett folyosói nyilatkozata (1924 nov. 28.), amely végeredményben előidézője volt több képviselő karhatalommal történt eltávolításának. Az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztáson paktumos listán kapott mandátumot a budapesti déli kerületben. Habár a választások folyamán a 105
