1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A kormány tagjainak életrajzi adatai - Szabó István nagyatádi, m. kir. földmivelésügyi miniszter

174 Szabó István nagyatádi m. kir. földmivelésügyi miniszter (képviseli a nagyatádi kerületet, kp.) 1863-ban született a somogymegyei Erdocsokonyán; református, nős, kisbirtokos. Atyja földmíves volt. Az elemiiskola hat oszíályát Erdocsokonyán végezte. 1883-ban bevonult katonának a kaposvári 44. gyalogezredhez Budapestre és itt szolgálta le a három katonaévet és mint szakaszvezető került vissza falujába, ahol — mint önéletrajzában megírta* — volt arató, részes cséplő, napszámos, fuvaros, árokhányó, erdei famunkás, munkált feles földeket, réteket, szolgáli robotot, együtt dolgozott az uradalmi cselédséggel, így azután sikerült kis birtokát tehermentesíteni és némileg gyarapítani. Volt tűzoltóparancsnok, olvasóköri pénztáros, hitelszövetketi igazgatósági tag, községi elöljáró, fogyasztási adókezelő és községi biró. 1900-ban kezdett közügyekkel foglalkozni és 1904-ben Somogyvármegye törvényhatósági bizottsági tagja lett. 1908 augusztus 1-én került be az országgyűlés képviselőházába. A nagyatádi választókerület küldte be az általa kidolgozott függetlenségi és 48-as kisgazdapárt programmja alapján. Ezzel a programmal győzött az 1910. évi általános választásokon is a nemzeti munkapárt jelöltjével szemben. Már az országgyűlés képviselőházának vitáiban is több ízben felszólalt a kisgazda- és földmives-társadalom érdekeinek védelmében. A parlamentben hamarosan nagy népszerűségre tett szert és mint ügyes szónokot szívesen hallgatták meg a képviselőház minden oldalán. 1918 októberében a Hadikkabinetben földmivelésügyi miniszter lett, a forradalom Idtörése következtében azonban az ügyek vezetését nem vehette át. A forradalom kitörése után hazament gazdálkodni, de hamarosan visszahívták Budapestre és felkérték, hogy vállaljon tárcát a Károlyi-kormányban. A felszólításnak engedve, a tárcanélküli kisgazdaminisztérium élére került. A Berinkey-kormányban is helyet foglalt, de 1919 március elején beadta lemondását, mert nem helyeselte Búza Barna földmivelésügyi miniszternek a nagybirtokok szocializálására és termelőszövetkezetekké való átalakítására irányuló akcióját. A kommün kitörésekor ismét elhagyta Budapestet és falusi birto*) Megjelent a Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1910. évi kiadásában.