1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Ulain Ferenc - sárkereszturi Urbanics Kálmán

412 Dr. Ulain Ferenc (Barcs, kp.) 1881-ben született Nagyszebenben. Római katholi­kus, nös, ügyvéd és lapszerkesztő. Atyja földbirtokos volt. Elemi iskoláit Körösbányán, középiskoláit pedig Déván végezte. A budapesti és kolozsvári tudományegyetem jogi és államtudományi fakultását hallgatta és Budapesten szerezte meg az állami- és jogtudományi doktorátust. Az ügyvédi vizsga letétele után irodát nyitott Déván. Több izben megfordult Németországban. A publicisztika terén kiváló munkásságot fejtett ki, több értekezést irt a válasz­tójogról, melyek a Budapesti Hirlap-han és a Szózat-ban jelentek meg. 1915-ben bevonult és a háború végéig ka­tonai szolgálatot teljesített, részben az orosz, részben az olasz fronton. A bolsevizmus alatt a Csemi-féle terror­csapat mint ellen forradalmárt letartóztatta s június 2-ától, a kommün végéig fogva tartotta. A kommün bukása után a Területvédö Liga támogatásával megalapította a Szózat című napilapot. A háború előtt kifejtett publicistikai tevé­kenysége ráterelte Tisza István figyelmét, aki személyes megismerkedésre kérte fel és ennek kapcsán közöttük szí­vélyes viszony fejlődött ki. A mostani választásokon a 'nagyatádi Szabó István lemondásával megüresedett bar­csi kerületben választották meg Keresztény Kisgazda, Földmjves és Polgári Párti programmal, Szemző Ernő­vel, (48-as kisgazdapárti) szemben. sárkereszturi Urbanics Kálmán (Nagylak, kp.) 1884-ben született Makón, Csanádvármegyében. Róm. kath., nös, főszolgabíró. Atyja Csanádvármegye árvaszékének helyettes elnöke volt. Az elemi iskolát Ma­kón, a gimnáziumot Szegeden a piaristáknál és a szarvasi evangélikus gimnáziumban végezte. A kolozsvári, majd a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi fa­kultását hallgatta és Budapesten tette le az államtudo­mányi államvizsgát. Tanulmányainak elvégzése után a csajnádvármegyei központi járás közigazgatási gyakor­nokának nevezték ki. 1906 decemberében ugyanitt helyet­tes aljegyző, majd 1910-ben Mezőkovácsházán szolgabíró lett. 1910-ben mint szolgabíró visszakerült a központi járásba, 1912-ben helyettes főszolgabíró, 1914 januárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom