1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Usetty Ferenc

414 Temesvárott végezte, majd Magyaróváron a gazdasági akadémia oklevelét szerezte meg. A háború alatt teljesíteti szolgálataiért a legfelsőbb elismerő oklevelek birtokosa 1894-től 1902-ig Törökbecse községi képviselőtestületének és Torontál vármegye törvényhatósági bizottságának tagja volt. 1902-től máig Kunágota község képviselőtestületi ós Csanád vármegye törvényhatósági bizottsági tagja. A régi országgyűlés alatt a főrendiház tagja volt. Éveken át el­nöke volt az airadi római kath. hitközségnek és az aradi autonóm katholikus körnek. Elnöke a kunágotai római kalholikus hitközségnek, a Csanádvármegyei Gazdasági Egyesület-nek és az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatója. A Gazdák Földértékesitö Szövetkezetének, az Arad-Csanádi Gazdasági Takarékpénztár és az Alföldi Első Gazdasági Vasút, valamint az Aradi Olajipar Rész­vénytársaság igazgatóságának tagja. Részt vett több Hangya és OKH. hitelszövetkezet alapításában. A régi or­szággyűlés alatt mint a főrendiház tagja a Nemzeti Mun­kapárt, majd a forradalmak után a Nemzeti Középpárt tagja volt. Most a Keresztény Kisgazda, Földmives ós Pol­gári Párt progirammjával választották meg a battonyai ke­rületben, Csanád vármegyében, 3300 ajánlás alapján, 4133 .szavazattal. Mandátumát megpeticionálták. Ellenjelöltjei: Csernyus Mihály (Haller-párt) és Márton Lajos (Szo 1­ciáldemokrata párt) voltak, kik közül Csernyus 3819 sza­vazatot kapott, az utóbbi azonban még a kellő számú alá­írást sem tudta megszerezni. Az uj nemzetgyűlésen külö nősen a közgazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. Tagja a mentelmi, gazdasági és számvizsgáló bizottságnak. Utób­binak elnöke. Usetty Ferenc • ;>v (Budapest III., kt.) 1878-ban született Budapesten. Róni. kath., nö3, a latin' és görög nyelv tanára, a magyalr királyi Ferenc Jó* zs-ef nevelőintézet kormányzója. Atyja kocsigyárjóme&ter volt a fővárosban. Elemi és középiskoláit Budapesten, az utóbbit a kegyesrendiek, gimnáziumában végezte el. Ezután a budapesti tudományegyetem filozófiai fakultását hall­gatta és 1903-ban tanári oklevelet szerzett. Tanulmányai­nak befejezése után a beregszászi állami főgimnáziumba nevezték ki segéd-tanárnak, de már 1904-ben a budapesti V. kerületi főgimnáziumba nevezték ki rendes tanárnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom