1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Ugron Gábor
410 „Arányosítás és legelő elkülönítés" című munkáját. Számos előadást tartott, a kolozsvári és a budapesti Magyar Mérnök és Építész Egyesületben. Hosszabb ideig munkatársa volt az Erdélyi Jogi Közlöny-nek. A háború alatt mint mérnökkari tiszt szolgált és 1918-ban ö vezette, mint a hadseregföparanesnoksághoz beosztott tiszt a magyar-román határrendezési a bukareszti béke határozmányai szerint. Tagja a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, a DMKÉ-nek és EMKÉ-nek. 1920-ban Szeghalom választotta meg képviselőjének kisgazdapárti programmal. Tagja volt a földmívelésügyi. vízügyi, közlekedésügyi, munkásügyi és pénzügyi bizottságoknak. Huszonnyolc nagyobb és számtalan kisebb beszédet tartott kizárólag közgazdasági, szociálpolitikai, pénzügyi, valamint műszaki kérdésekről. Ő volt az, aki először hivta fel a kormány figyelmét a buzavalutára egy, a földbirtokreform kérdéséről tartott beszédében. Nagyobb beszédet mondott a földgázkérdésröl, a nemzetközi postaszerzödésekröl, az ingatlanvagyonváltságról. stb. Számos törvényjavaslat eiöadója voít és a kisgazda érdekek véde-uiére mindig komoly és céltudatos munkásságot fejtett ki. Most is Szeghalom választotta meg képviselőnek Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párti programmal, 4800 választó ajánlása alapján, egyhangúlag. A nemzetgyűlés pénzügyi, vízügyi és számvizsgáló bizottságának tagja. Dr. Ugrön Gábor. (Budapest, ll. k pk. ell.) 1880-ban született Marosvásárhelyen. Az elemi iskolát a szülői háznál végezte, a gimnáziumot Budapesten a piaristáknál, az egyletemet Lipcsében, Genfben és Budapesten végezte el. Az államtudományi doktorátust 1901-ben szerezte meg a budapesti egyetemen. Tanulmányainak befejeztével Marostordavármegye szolgálatába lépett és rövidesen szolgabíró, majd főszolgabíró lett Marosvásárhelyen. 1906-ban kinevezték Ugocsavármegye főispánjának, 1907-ben pedig Marosvásárhely szabad királyi város és Marostordavármgye főispánja lett. 1910ben mind a három főispáni tisztségről lemondott. Marosvásárhely szabad királyi város és Marostordavármegye törvényhatósági bizottsági tagja, az erdélyi római katholikus státus igazgató-tanácsosa, az udvarhelyi kátholikus
