1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - széki gróf Teleki Pál dr.

404 vett részt. Vitéz magatartásáért a -Signum Laudisaal és a Károly csapatkereszttel tüntették ki. 1900 óta Zala vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja. Igazgatósági tagia az Országos Magyar Gazdasági Egyesület-nek, a Magyar Gazdaszövetség-nek és a Szőlősgazdák Országos Egyesületé-nek, elnöke a Zalavármegyei Gazdasági Egylet-nek. Már a múlt nemzetgyűlésnek is tagja volt, melyen a mezőgazdasági érdekképviselet, vagyonváltság, borértékesítés és hadifogolyügyröl mondott nagyobb beszédeket. Tagja yolt a földmivelési, közigazgatási és igazságügyi bizottságnak. A Keresztény Nemzeti Egyesülés (Ernst-féle) többségi pártjának programmjával választotta meg a zalaszentgróti kerület, 2600 választó ajánlása folytán, 5000 szavazattal, Blaha Sándor (Kormánypárt) és Fangler Béla (Keresztény Nemzeti Földmi' ves és Polgári Párt) 2000 szavazatával szemben. Az ui nemzetgyűlésen földmivelési és közigazgatási kérdésekkel kivan foglalkozni. Tagja a földmivelésügyi, közigazgatási, mentelmi és védeiröbizottságnak. Utóbbinak jegyzője. széki gróf Teleki Pál dr. (Széped I., kp.) 1879-ben született Budapesten. Ref. nős, földbirtokos, egyetemi tanár, volt miniszterelnökrKüZépiskoláit a budapesti piarista gimnáziumban végezte, azután a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és egy évig a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója is volt. Jogi tanulmányai mellett az egyetemen földrajzi és geológiai előadásokat is hallgatott. 1903-ban jogi- és államtudományi doktorátust tett, de ettől fogva jogi tanulmányokkal már alig foglalkozott ós inkább a földirajzi és kartográfiai stúdiumok íelé fordult. Előbb Európában tett nagyobb tanulmányutakat, majd Északafrikába, azután Japánba utazott, ahonnan visszatérve. 1909-ben egy nagy munkája jelent meg Atlasz a japán szigetek kartográfiájához cimén, mely az egész tudományos világban nagy feltűnést keltett. A francia Société de la Géographie a Jontará-dijjal tüntette ki. A művel Teleki Pál beigazolta, hogy Columbus Kristóf Amerika felfedezésekor tulajdonképpen a japán szigetekét kereste. 1909-ben a nemzetközi geográfiai kongresszuson tudományos munkálkodásának alapján beválasztották a régi térképek tanulmányozásaira kiküldött hetes bízott-