1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - szenterzsébeti Szakáts Andor

392 \ müvét az Uj Nemzedék-bm, Egy német szövetségi terv 1848-ban és Anglia és Magyarország című diplomáiéiai történeti tanulmányait, melyek ugyanott, jelentek meg. A Budapesti Újságírók Egyesülete elnökének választolta meg és elnöke lett az újságírók cenzuraellenes bizottságának. Az októberi forradalom napjaiban, a forradalom megelőzésére politikai tervet dolgozott ki, az akkori Károlynpárt azonban a tervet visszautasította. A proletárdiktatúra kitörésekor elfordult az újságírástól. 1919 május 4-én az Otthonban tett ellenforradalmi kijelentéseiért az Újságíró Szakszervezeti Tanács maga elé idézte és kötelezte, hogy a kommün alatt is vállaljon muitkát. Ezt ö megtagadta és így Budapestről kénytelen volt menekülni, Győrbe igyekezett, de Ásvány község határánál a vörös katonák elfogták és Győrbe kisérték, ahol mindenéből kifosztották. A kommün bukása után Friedrich István feiszólitotta, hogy a miniszterelnökségen a sajtóügyeket vezesse, mire az átmeneti időre való tekintettel vállalkozott. 1919 őszén, Heinrieh Ferenc akikori kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt tartott miniszterközi tanácskozáson, ahol akkor ö a miniszterelnökségiét képviselte, bejelentette, hogy az 191á. évi sajtótörvény alapján a sajtószabadságot helyre fogja állítani. Ezt azonban a román megszálló parancsnokság, mely abban az időben az összes sajtóijogot magához, ragadta, megakadályozta. A román megszállás alatt Aradi Vikto'r, a román föcenzor sajtóintézkedéseinék meghiúsítása miatt a román hadbíróság eljárást indított ellene, 1919 október 11-én elfogták és letartóztatták és egy napig a Hungáriában lezárták. Innen a magyar kormány erélyes fellépése és az antantmissziók közbenjárása mentette ki. A koncentrációs kormány megalakulásakor a minisztertanács államtitkári címmel tüntette ki és miniszteri tanácsossá nevezte ki. 1920 májusában sajtófönöki állásáról végleg lemondott. 1920 őszén pedig ismét átvette a Virradat szerkesztését, amely a proletárdiktatúra után napilappá alakult. 1922 tavaszáig vezette ezt a lapot, amikor azonban ez a Budapesti Hírlap Részvénytársaság érdekkörébe került, a lap kötelékéből kivált. 1911 tavaszán lépett be a Függetlenségi Pártba Justüi Gyula ajánlására és ennek a pártnak tagja volt egészen a Friedrich-kormány megalakulásáig. Mikor a Károlyi-kormány alatt a Függetlenségi Párt ketté vált; ö is„a. mérsékelt disszidensekkel tartott...A.proletárdiictatúra