1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - kisjeszeni és rákói Rakovszky István
362 ral és elnöki pártatlansággal. A relatív többséget alkotó kisgazdapárt bizalmatlanságának hatása alatt mondott le és mindjárt a lemondását követő napom mentelmi Sbejelentést tett a Háziban Prónay Pál ezredes, (akkori alezredes ismeretes levele miatt, amelyben ez Rakovszky István elnöki működését bírálta. Bár Rakovszky elnöki búcsúszavaiban erősen hangoztatta, hogy keserűség nélkül távozik az elnöki székiből, azonnal ellenzéki hangokat pendített meg és nemsokára a legélesebb fegy ver ékkel támadó ellenzéke lett a kormányinak. 1921 szeptember 25-én Kövér Ibrahim György nevű volt főhadnagy merényletet követett el ellene a nemzetgyűlés első emeleti hármas számú karzatáról, ötször rálőtt Rakovszkyra, de golyói szerencsére nem találtak. 1921 októberében az ügyészség felségsértés és lázadás miatt vád alá helyezte, mert néhai Károly király második visszatérési kísérlete alkalmával ö is Nyugatmagyarországon tartózkodott 9 a- jeleidből ítélve a király visszatérési szándékáról előzetes tudomással bírt. Elfogadta miniszterelnökké való kinevezését is, holott az országnak legális kormányzata volt, a király csapataival együtt a főváros ellen vonult s Bethlen István gróf miniszterelnököt egy telefonbeszél. getésben statáriálds kivégzéssel fenyegette meg. A budaörsii ütközet után, október 25-én, Rakovszky István is foglya lett a kormány csapatainak, mire Andrássy Gyula gráf, Sigray Antal gróif és Gratz Gusztávval együtt Budapestre szállították. A király egyenes óhajára azonban visszavitték Tihanyba és mindaddig ott hagyták, mág! a királyt aá antant tisztjei átvették. Ekkor ismét Budaipestre hozják Rakovszkyt és a pestvidéki tör vényszék fogházában helyezték el társaival együtt. Rakov-^ szky és társainak elfogatása miatt Beniczky Ödön mentelmi bejelentést tett a Házban, a nemzetgyűlés azonban a kormány eljárásához megadta a felmentést. 1922 jamiár 4-én az ügyészség elállott a további fogvatartástól. az eljárás azonban tmá is folyamatban vam ellene. Kiszabadulása után Rakovszky ismét irészt vett a nemzetgyűlés ülésein és fékezhetetlen temperamentuma a kormánnyal szemben a legkíméletlenebb agresszivitásba sodorta bele. Előbb Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminisztert támadta a leghevesebben, amiből fegry\"eresietn elintézett tovagáas ülgye is támadt, majd egy interpellációjában Vass Józtsef aíkikori kultuszmiiiisztert vádolta meg minden alap