1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - kisjeszeni és rákói Rakovszky István

360 mert Wekerle Sándor nem tartotta meg a főispáni székben'. Az egynapos Hadik-korimánynak híve volt ugyan, de ennek bukása után azonnali a forradalomhoz csatlakozott és elvállalta a veszprémi nemzeti ttanács elnökségét, majd a Károlyi-kormány kormánybiztosságát, a melyről csak pár nappal a proletárdiktaíLura bukása clöitjt mondott le. A kommunizmus alatt egyizben túsznak jelölték ki, de a vármegyei direktórium nemsokára az egész vármegiye területére élelmezési megbízottnak nevezte ki

:

, később pedig a Veszprémi Faipar Részvénytársaságnak szocializált üzeméhez 'helyezték át. A kommunizmus bukása után, a Károlyi-forradalom és kommundzmius alatt tunúsított magatartása következtében lemondott a Veszprémi Nemzeti Kaszinó elnökségéről

1 és egy időre visszavonult a közélettől. Visszavonulása azonban nem tartott sokáig, mert rövid 'néhány hónap múlva erősen köztársasági .és októbrista ízü pártonkívüli programmal, az egész veszprémi intelligencia állásfoglalásával szemben

1

, a veszprémi kerületben mandátumhoz jutott. Ellenjelöltje Bernolák Nándor népjóléti miniszter (kp.) volt. Tagja a véderő, közigazgatási és számvizsgáló bizottságnak. Mandátumát megpeticio. nálták. kisje széni és rákói Rakovszky István iSzécsény, ker. éli.) 1858-ban született Bécsben. Róm. kath.. nős, iiptómegyei földibirtokos, v. b. t. t.. kamarás. A középiskolát Pozsonyban végezte. Jogi tanulmánytaifnak befejezése után.' katonai pulyára lépett, de megbetegedvén, kilépett a katonaság kötelékéből és gyógyulás céljából Velencébe utazott. Hazatérve, Liptómegyében telepedett le, ahol az ellenzéki pártokhoz csatlakozva, a megyei életben szerepet kezdett játszani. Az egyházpolitikai küzdelmek alatt nagy része volt a Néppárt megalakításában;'számos néppárti gyűlésen elnökölt, A képviselőházba 1896-ban került és nemsokára vezérszerephez jutott a néppártban. A delegációban is helyet foglalt pártja megbízásából és ott szintén az ellenzékü irányt képviselte. 1899 február 2S-án a néppárt nevében ö irta alá a Széli-kormánnyal kötött paktumot. 1901-ben Csornán és Zsámbokróton megválasztva,, az előbbi kerületet: tartotta- meg. Egyik harcosa.

;

vplt az összeférhetetlenségi: törvény, megalkotá-