1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Pakots József

338 sokat hallgatta. A budapesti tudományegyetemen államés jogtudományi doktorrá avatták és itt is szerezte meg az ügyvédi oklevelet. 1901-ben Sopronban ügyvédi irodát nyitott és 1913-ban Sopronvármegye t. ügyészének választották meg. 1905-ben ö vezette vármegyéiében a nemzeti ellenállást és megírta ennek történetét. Jogi szaklapokba állandóan dolgozik, a legutolsó nagy munkáia: A földbifrtokreform magyarázata, cimü könyve, melv a Pátria kiadásában jelent meg. Számos mezőgazdasági és közgazdasági vállalatnak alakításában vett részt. A szépirodalom terén is értékes munkásságot fejt ki. Tiz éve elnöke a Soproni Frankenburg Irodalmi Kör-nek. amelynek Sopron megmagyarositása és megmentése körül nagy érdemei vannak. 1918-ban szerkesztette a Soproni Napilap-ot s mint hírlapíró különböző közgazdasági és politikai vonatkozású cikket irt. A mostani választáson pártonkívüli programmal választotta meg a sopronkörnyéki kerület 991 szótöbbséggel Kitti Ferenccel (szoc. dem.) és Blasek Vilmos főszolgabíróval (Haller-párti) szemben. Az új nemzetgyűlésen közgazdasági és igazságügyi kérdésekkel kivan foglalkozni. Az igazságügyi bizottság tagia. Pakots József (Monor, lib. ell.) 1877-ben született március 12-én az alsófehérvármegyei Alvincen. Róm. kath., nős. író. a Petőfi-Múzeum igazgatója. Atyja, György, iparos volt. Középiskoláit Déván végezte, azután beiratkozott 1896-ban a tudományegyetem jogi fakultására. Résztvett az egyetemi mozgalmakban és az egyetemi ifjúság hivatalos lapjának, az Egyetemi Lapok-nuk felelős szerkesztője lett. Szépirodalmi munkássága révén, amelyet gimnazista korában kezdett meg és Petele István erdélyi napilapjában fejtett ki, munkatársnak szerződtették a Jókai Mór főszerkesztésében megjelent Nemzet-hez. Az újságírói pálya teljesen magához vonzotta és munkatársa volt a Hazánk-n&k, a Magyarságnak, a Magyar Hirlap-nak és most a Pesti Hírlap munkatársa. Jórészt politikai és publicisztikai munkakört töltött be, a Pesti Hirlap-n&k pedig segédszerkesztője is volt, Parlamenti újságírói korából származott a Mindenféle a folyosóról című könyve, amelyben parlamenti karcolatait gyűjtötte össze. Egy karrier története címmel politikai regényt is írt. Gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki,