1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Kószó István

301 zésein kívül azonban ifjabb éréiben, különösen 1901—1906-ig, sÜTÜn kereste fel szépirodalmi munkáival a néhai Gyulay Pál által szerkesztett Budapesti Szemlé-t is. Alakulásától kezdve tagja volt a Kisgazdapártnak, 1920 októberétől pedig tagja volt a disszidens csoportnak. Az elözö nemzetgyűlésre Komárom szabad királyi város választotta meg egyhangúan képviselőnek a Keresztény Kisgazda- és Földmívespárt programmja alapján. Mint * nemzetgyűlés tagja, százháromszor szólalt fel állami pénzügyi kérdésekben; tagja volt a pénzügyi és külügyi bizottságnak. A mostani nemzetgyűlésbe szintén Komárom szabad királyi város küldte be pótválasztással, 450 választó ajánlása alapján 1036 szavazattal. Ellenjelöltjei voltak: Pintér Lajos (kp.), aki 342. Szviezsényi Zoltán (Haller-párti), aki 204 és Deák Lajos (szociáldemokrata), aki 527 szavazatot kapott. A pótválasztáson Korányi nagy többségével szemben Deák Lajos csak 557 szavazatot kapott. Az uj nemzet gyűlésen is pénzügyi ós közgazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. A pénzügyi és külügyi bizoílság tagja. Dr. Kószó István (Szeged HL, kv.) 1864-ben született Szegeden. Róm. kath. nős, szegedi ügyvéd. Jelenleg a belügyminisztérium politikai államtitkára. Atyja Szegeden gazdálkodó kisbirtokos volt. Elemi és középiskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti tudományegyetemen a jogot hallgatta. Joghallgató korában aa országgyűlésen mint napidíjas Írnokot és kisegítő gyorsírót alkalmazták. A jogot mint ösztöndíjas hallgató kitűnő eredménnyel végezte el. mire jog- és államtudományi doktorrá avatták. Előbb Budapesten, majd Szegeden volt ügyvédjelölt, és végül ügyvédi oklevelének megszerzése után Szegeden nyitott irodát, hol közben publicisztikai és közéleti szereplésével rendkívül nagy népszerűségre tett szert. Alég mint ügyvédjelöltet 1891-ben választották meg Szeged város törvényhatósági bizottsági tagjának, melynek azóta is megszakítás nélkül tagja. 1895 óta közigazgatási bizottsági tag és 1903 óta Szeged városának tiszteletbeli főjegyzője. Ugy a iövárosi, mint a vidéki lapokban élénk publicisztikai tevékenységet lejtett ki. A Fejérváry-kormány törvenyewkívüli kormányzata idejében Szeged város nem-