1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - nagykárolyi gróf Károlyi József dr.
291 seben ma is tevékeny részt vesz. Kezdettől fogva tagja volt az előző nemzetgyűlésnek is és több beszédet mondott közmunkák létesítése, a különleges háborús intézkedések megszüntetése és a szabadforgalom megteremtése érdekében. Tagja volt a közlekedési, kivándorlási és naplóbíráló bizottságnak. A régi függetlenségi és 48-as párt tagja volt és 1919 februárjában belépett a kisgazdapártba. A Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programjával választották meg a turai kerületben pótválasztással, 2280 választó ajánlata alapján 3280 szavazattal. Ellenjelöltje: Ballá Aladár (48-as Kossuthpárti) volt. kivel szemben 397 szótöbbséggel győzött. A számvizsgáló s a naplóbírálóbizottság tagja. nagykárolyi gróf Károlyi József dr. (Székesfehérvár, pk.) 1884-ben született Budapesten. Róm. kath. nős, földbirtokos. A csurgói és sőregi majorátus ura. Néhai Károlyi Gyula gróf és Pálffy Geraldine grófnő, palotahölgy fia, gróf Károlyi Mihály öccse. Az elemi és középiskolát is Budapesten, utóbbit az V. ker. főgimnáziumban végezte.és a müncheni és a budapesti tudományegyetemek jog- és államtudományi fakultását hallgatta. 1906ban tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi tanulmányútra indult, melynek során bejárta Németországot, Olaszországot, Franciaországot, Oroszországot, Poroszországot, Spanyolországot, Angliát, Dániát, Portugáliát, Törökországot, Görögországot, Egyiptomot, Délafrikát, Algírt és Tuniszt. 1909-ben hazajött, letette az államtudományi doktorátust és átvette birtokainak kezelését. Azóta vezető szerepet visz Fejérmegye társadalmi életében. Tagja 1908 óta Fehérvár és Csurgó községi képviselőtestületének és Fejér, Szatmár és Pest vármegye törvényhatósági bizottságának. Elnöke a Fehérvármegyei Gazdasági Egyesületnek, tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének, a Nemzeti Casinónak, a Park-Klubnak, a Szent István-Társulatnak, a Földrajzi Társaságnak, a Magyar Történelmi Társulatnak, elnöke a Székesfehérvári Vörösmarty-Körnek stb. 1910-ben Nagy-Károlyban pártonkívüli programmal megválasztották képviselőnek. Nagyobb beszédet mondott a véderővitában és az indemnitásnál. 1917-ben Fejér vármegye főispánjának 19*