1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - viski Illés József dr.

280 enélkül kénytelenek lettek volna tanulmányaikat abbahagyni. Magánéletében ma is hírlapírással foglalkozik, számos politikai brosúrája jelent meg. Nagyobb művei: Ami királyi családunk és a Proletárdiktatúra Magyarországon "című könyvei. A külföldi nagy katholikus napilapok állandó munkatársa. Országos elnöke volt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának. Az 1922-i választáson 5100 szótöbbséggel harmadízben választotta meg a sárvári választókerület. A második nemzetgyűlés egyik alelnöke lett. Tagja a közjogi és közoktatásügyi bizottságnak. viski Illés Józseí dr. (Nagykároly, kp.) 1871-ben született a mármarosmegyei Huszton. Görögkatholikus, nős, nyilvános rendes tanár a budapesti királyi magyar Pázmány-tudományegyetemen. Atyja kúriai tanácselnök volt. Elemi és középiskoláit Budapesten végezte, a jogot a budapesti tudományegyetemen hallgatta és 1895-ben avatták a jogtudományok doktorává. 1895-ben a jogi kar ajánlására a külügyminisztérium külföldi tanulmányútra küldte. Tanulmányútját a berlini, lipcsei, párisi egyetemeken és Londonban töltötte. Visszatérve, 1896-ban letette a birói vizsgát és az igazságügyminisztériumban a törvényelőkészítő osztály tagja lett, ahol tizennégy éven át különböző igazságügyi törvényalkotások, különösen a magyar polgári törvénykönyv előkészítésében vett részt. 1910-ben a nemzetközi közjogi, a horvát és az osztrák, a nemzetiségi és a felekezeti ügyek referense volt. 1902-től kezdve működik a budapesti királyi magyar Pázmány-egyetemen, mint a magyar alkotmány- és jogtörténet tanára. 1915ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává választották. Tagja lett a Magyar Történelmi Társulat és a magyar Jogászegylet igazgatóválasztmányának és az utóbbinak titkári tisztét is sokáig viselte. Választmányi tagja a Jogvédő Egyesületnek. Tudományos irodalmunkat igen sok értékes munkával gazdagította. Jogi és jogtörténeti munkái a jogászvilág nagybecsű tankönyvei. Nagyobb önálló művei: Az újkori alkotmányfejlődés elemei (1898), Az Anjou-kori társadalom és az adózás (1900), A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában (1900), A magyar szerződési jog