1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - dr. Haller J. József

261 fordult a kormánnyal, ami miatt a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja két részre szakadt. Az egyik rész Ernszt Sándor, Huszár Károly és Vass József vezetésével a kormányt támogatta, a másik, a párt kisebbik része, Hailer István vezetése alá helyezte magát, ellenzékbe ment és az üj nemzetgyűlésen egyesült a Keresztény Nemzeti, Földmíves és Polgári Párt-tal és megalkotta a szövetkezett keresztény ellenzéket, melynek Hailer István ügyvezető elnöke lett. Mint országgyűlési képviselő a Sopron-lövői kerületet képviselte. A múlt nemzetgyűlésen mint kultuszminisztert Budapest L, a lövői és a czeglédi kerület választotta meg az Egyesült Keresztény Nemzeti Földmíves és Kisgazdapárt programmjával. A czeglédi mandátumot tartotta meg és a budapesti I. és a lövői kerület mandátumáról lemondott. Budapest I. választókerületének mandátumáról történt lemondása következtében jutott be a múlt nemzetgyűlés egyedüli női tagja, Slachta Margit. Hailer István most a keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával lépett fel a czeglédi és vasvári, valamint a Budapest II. kerületben és mind a három helyen megválasztották. A legutóbbi kerületben lajstromos titkos szavazással. A budapesti mandátumáról lemondott, mire Homonnay Tivadar pótképviselőt hívták be a nemzetgyűlésbe. Czeglédi mandátumát petícióval támadták meg és ezért még nem nyilatkozott, hogy czeglédi vagy vasvári mandátumát tartja-e meg. Tagja a külügyi, a közoktatásügyi és a közlekedésügyi bizottságnak. dr. Hailer J. József. (Csépreg, ke?\ ell.) 1884-ben született a szatmármegyei Mezőpetriben. Róm. kath., fővárosi ügyvéd. Hailer István volt kultuszminiszter öccse. A középiskola alsó osztályait Szatmárnémetiben végezte, azután Esztergomban papnövendék lett. Két évig a budapesti tudományegyetemen a theológiát hallgatta, azután otthagyta a papi pályát és jog- és államtudományi doktorátust szerzett, 1913-ban pedig letette az ügyvédi vizsgát. Tagja Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Résztvett különböző katholikus népszövetségi és keresztényszocialista szervezkedésekben, amiért a kommün alatt elfogatási parancsot adtak ki ellene. A múlt nemzetgyűlésnek is tagja volt a főváros XX. kerületének mandátumával, a Keresztény