1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Friedrich István

244 ról is lemondott. A kommün alatt Budapesten, illetve Mátyásföldön tartózkodott és minden ellenforradalmi szervezkedésben résztvett. A terrorfiúk ezért le is tartóztatták, a forradalmi törvényszék halálra ítélte, de sikerült megszöknie és Csilléry Andrással, Pékár Gyulával és Ereky Károllyal megszervezte a „Fehér ház" nevű ellenforradalmi szervezetet, mely 1919 augusztus 6-án elfogta a Peidl-kormányt. József főherceg kormányzó ekkor őt nevezte ki miniszterelnöknek. A románok, akik ekkor Budapestet megszállva tartották, irtózatos akadályokat gördítettek kormányzata elé, sőt életére is törtek úgy, hogy kénytelen volt magát az angol és amerikai misszió védelme alá helyezni. A Clark-féle tárgyalásokban résztvett ugyan, a tárgyalások menete azonban őt nem elégítette ki. Amikor a Huszár-féle koncentrációs kabinet megalakult mégis elvállalta a hadügyi tárcát és mint ilyen erősen befolyt a nemzeti hadsereg szervezésére. A Huszár-kormány távozásával ő is megvált tárcájától. Az ő miniszterelnöksége alatt alakult meg a Keresztény Nemzeti Párt, amelynek elnöke is volt és amely később a keresztényszociális gazdasági párttal egyesült. Az 1920. évi nemzetgyűlési választásokat az ő tervezete alapján megalkotott választójogi rendelet szerint tartották meg. 1920 áprilisában ellenzékbe ment át és a nemzetgyűlés tárgyalásaiban mindig élénk résztvett. Az ügyészség a Tisza-bűnperben mint felbujtót vád alá helyezte, a bíróság azonban a vád alól felmentette. A múlt nemzetgyűlésbe a budapesti VI. választókerület választotta meg. Tagja volt a külügyi, vízügyi és zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Pártjának egészen a múlt nemzetgyűlés végéig csak öt tagja volt, akik mindvégig követték őt. A nemzetgyűlés vége felé azonban a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjából Andrássy Gyula gróf vezetésével kivonult szélső legitimista politikusok csatlakoztak pártjához, amelynek ezután elnöke Andrássy Gyula gróf lett s a Keresztény Nemzeti Föld míves és Polgári Pái't nevet vette fel. Az új párt, amely szélső legitimista programmal lépett a választók elé, a választásokon döntő vereséget szenvedett. A mostani nemzetgyűlésbe a budapesti III. kerület küldte be. Tagja a véderő, külügyi, pénzügyi, közgazdasági, közlekedésügyi és a munkásügyi bizottságnak.