1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - apáti és kéri báró Bottlik István
209 dalmi életében s helyi lapokban számos gazdasági cikket írt. Elnöke a Szarvasi Kisgazdapártnak és a Békésmegyei Gazdasági Egyesületnek, tagja a Gazdaszövetségnek ; tizenöt év óta községi képviselőtestületi tag Szarvason. Megalakította 1913-ban a Szarvasi Hengermalmi Szövetkezetet, és a Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaság szarvasi fiókját. A múlt nemzetgyűlésre Szarvas választotta meg kisgazdapárti programmal. Tagja volt a munkásügyi és közgazdasági bizottságnak és nagyobb beszédet mondott a mezőgazdasági szakoktatásról. Most is a szarvasi kerület választotta meg 48-as kisgazdapárti programmal 2700 választó ajánlása alapján, 5900 szavazattal 940 abszolút szótöbbséggel Takács Józseffel (szoc.-dem.) szemben. A nemzetgyűlésen gazdasági kérdésekkei kíván foglalkozni. apáti és kéri báró Bottlik István (Mezőkövesd pk.) 1879-ben született Tibolddaróczon. Református, nős, földbirtokos, volt földmíveíésügyi államtitkár. Atyja földbirtokos, országgyűlési képviselő volt. Elemi iskoláit Tibolddaróczon, középiskoláit a budapesti mintagimnáziumban, majd Iglón végezte, és a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi fakultásán államtudományi vizsgát tett. Tanulmányainak elvégzése után birtokára ment gazdálkodni. Az alsóborsodi református egyházmegye tanácsbírája, a Börsodvármegyei Gazdasági Egyesület, az OMGE, a Nemzeti Kaszinó és Országos Kaszinó tagja, A mezőkeresztesi kerület már huszanhat éves korában, 1906-ban egyhangúlag képviselőjévé választotta. Ugyanez a kerület az 1910-es általános választások alkalmával is megválasztotta. Mindakét ízben a függetlenségi és 48-as párt programmjával. Később az Alkbtmánypárthoz csatlakozott. Tevékeny részt vett a parlamenti életben. Nagyobb beszédet mondott a véderőtörvény tárgyalásánál és a költségvetésnél. 1917 júniusában fölmíveiésügyi államtitkárnak nevezték ki és ezt a tisztségét a forradalom kitöréséig megtartotta. 1917 szeptemberében a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a bárói rangot kapta. A nemzetgyűlésbe a mezőkövesdi kerület választotta be — amelyet atyja három cikluson át képviselt — pártonkívüli programParlamenti Almanach.