1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Bárczy István

199 titkár, majd 1910 márciusában az Építőmunkások Országos Szövetségének tisztviselője lett. 1915-ben bevonult katonának s a katonaságtól 1918-ban került haza, amikor ismét elfoglalta állását a szakszervezet vezetőségében, amelyet a kommün alatt is betörött. Érdemeiért a kommün után a pártvezetőség tagja lett. A kommün alatt tanúsított magatartása miatt rendőri felügyelet alá helyezte a budapesti rendőríőkapitányság s a jelentkezés kötelezettsége alól csak 1921 december végén mentette fel. A mostani nemzetgyűlésbe a budai kerületben kapott mandátumot a szociáldemokrata párt listáján. Tagja a közlekedésügyi, a kérvényi, a könyvtári és a számvizsgáló bizottságnak. Dr. Bárczy István (Budapest HL, lib. ellj 1866-ban született Budapesten. Róm. kath. nős, Budapest székesfőváros volt főpolgármestere. Atyja főreáliskolai tanár volt. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és itt szerezte meg az állam- és jogtudományi doktorátust. 1889-ben a főváros szolgálatába • lépett és mint községi kereskedelmi iskolai tanár a nemzetgazdaságtant adta elő, amiről könyvet is írt. 1901-ben közoktatásügyi tanácsnok lett és már 1906 júniusában Budapest székesfőváros polgármesterévé választották meg. Egyik ellenjelöltje, néhai Sipőcz László, akkori árvaszéki elnök, a jelenlegi polgármester édesatyja volt. Majdnem 12 évig volt a főváros polgármestere, s ez idő alatt a gázüzemet, élelmiszerüzemet, kötszerüzemet, a városi villamos vasutakat, a hirdető vállalatot, az állatkertet, a fürdőket, a szeméttelepet stb. községi üzemekké alakította át. A főváros törvényhatósági bizottságában a Vázsonyi Vilmos vezetése alatt álló demokratapártra támaszkodott, mely miiidvégigtámogattakozségi politikáját. 1917-ben a közgyűlés főpolgármesterré választotta még s a Wekerle-kormány előterjesztésére főrendiházi tag lett. Közvetlenül a forradalom kitörése előtt többizben jelent meg, mint a liberális- és demokratapártok egyik exponense a király előtt és előterjesztéseket tett a válság megoldása ügyében. A Károlyikormány felmentette állásától és Harrer Ferenc tanácsnokot nevezte ki helyébe. A kommün kitörése után