1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - dr. Barla-Szabó József

193 dart és dr. Vajda-Vojvod Sándort. 1907-ben a kolozsvári eklézsia lelkészének választotta. Két év múlva már városatya és 6 év múlva esperes lett. Nagy harcokat íolytatott saját egyházával is, az iskolák államosítása ellen. Az egyházkerület rövidesen a kollégiumi, majd a theológiai elöljáróságba és az egyházkerületi igazgatótanácsba választotta be. Konventi és zsinati tagsággal is megjutalmazták. Választmányi tagja az Erdélyi Közművelődési Egyesületnek, alelnöke a Kolozsvári Gazdasági Egyesületnek, igazgatósági tagja az Erdélyi Közhasznú Takarékpénztárnak és Hitelszövetkezetnek és elnöke a Bocskay Ifjúsági Egyesületnek. Megalapítója és felelős szerkesztője az Egyházi Újságnak. Egyházi és politikai lapokban évtizedeken keresztül nagy munkásságot fejtett ki. 1915-ben az egyetemes konvent által dr. Balthazár Dezső püspökkel a harcterekre küldetett ki a református tábori lelkészek ellenőrzésére. Élményeit „Harctéri Utunk" című könyvében írta meg. Az oláh megszállás alatt börtönbe vetették. Szakadatlan üldözésnek volt kitéve. Volt rá eset, hogy a templomból hurcolták börtönbe. Internálás és kijövetel között kellett választania, mire 1919 november közepén Csonka-Magyarországra jött. Másfél esztendeig úgyszólván községről-községre járt és a nemzeti hadsereg összes alakulatait fölkereste Csonka-Magyarország területén és megismertette velük azt az óriási veszteséget, amely Magyarországot érte több mint kétharmadának elvesztésével. A békeszerződés aláírásának órájában ő tartotta a Kálvin-téri templomban az alkalmi prédikációt. 1921 márciusában Kábán lelkésszé választották. A mostani nemzetgyűlés tagjává Hajdúszoboszlón választották meg keresztény kisgazda, földmíves és polgári párti programmal 3500 választó ajánlása alapján 5403 szavazattal, 997 szótöbbséggel Dánér Bélával (kp) szemben. A nemzetgyűlésen szociális reformokért kíván dolgozni. A közoktatásügyi, a közlekedésügyi és a naplóbiráló bizottság tagja. dr. Barla-Szabó József (Szigetvár, kp.) 1883-ban született Somogyvisontán. Református, nős, sebészfőorvos Budapesten. Atyja lelkész volt, ki Somogy vármegye függetlenségi és 48-as politikájának irányításában vezető szerepet vitt és ezzel a programmal országParlameiitl Almanach 13