1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - nemesmiliticsi Allöldy Béla dr. - Dr. Almássy László

181 dor jelenlegi nógrádmegyei főispánt és Soóky volt főszolgabírót megtámadta. A későbbi vádirat szerint Sztranyavszkyt több kődobás érte és a tömeg fenyegetően vette körül őket. Soókyt kővel fejbeütötték és Sztranyavszkyt is, akit letepertek, a földön kövekkel összevissza verték, úgy hogy a vér elborította. Almássy Sztranyavszkyt védte s amikor ezt három ember megragadta, ezek egyikét vastag botjával főbeütötte, a reá támadt három ember közül egyet balkezével ellökött, kettővel szemben pedig botjával védekezett. Ekkor Sztranyavszky egyet a karján keresztül lőtt, de a másik kettő leütötte úgy, hogy agyrázkódással hat hétig feküdt. Almássy sérülés nélkül megmenekedett. Főtárgyalásra nem került a sor. Még mentelmi ügy sem lett belőle, mert a képviselők a maguk személyes sérelmeit nem akarták az ország színe elé vinni. A lovagias ügyekben való szereplése általánosan ismert. Majdnem minden nevezetes politikai lovagias kérdésben szerepelt. Többek között segéd volt a Beöthy Pál—Polónyi Dezső pisztolypárbajban. Szász Pál—Szremcsányi György, Hieronymi— Zboray afférban, Beniczky Ödön—gróf Károlyi Imre, Szilágyi Lajos—gróf Károlyi Imre, Windisch-Graetz Lajos herceg—Szávay, Hadik János gróf—Bárczay Ferenc, Nagy Sándor—Polónyi Dezső, báró Madarassy, gróf Lónyay, gróf Csáky, Urmánczy Nándor, gróf Sztáray stb. lovagias ügyeiben, amelyeknél álláspontja lehetőleg a kiegyenlítés és az indokolatlan verekedés lehető kikerülése volt. A kommün alatt hat hétig fogva volt, majd állandó ellenőrzés alatt tartották és végül a kivégzendők listájára tették. A régi országgyűlésen igen sűrűn felszólalt a választójog, indemnitás, polgári törvénykönyv, pénzügyi és igazságügyi kérdésekben. Jegyzője volt a Háznak. A Nemzeti Munkapárt végrehajtóbizottságában is helyet foglalt. Jegyzője a Tisza István gróf-Emlékbizottságnak, melyet az ő indítványára alakítottak meg. Ő mondotta Tisza István felett az első gyászbeszédet Geszten, a román megszállás alatt. Előadója a magyar vallás- és tanulmányalap tizenhetes ellenőrzőbizottságának. Tagja volt a, szabadelvűpártnak, majd a Nemzeti Munkapártnak és a Nemzeti Középpártnak. A mostani nemzetgyűlésbe a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programmjával választották meg Pomázon 3200 választó ajánlása alapján