1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A kormány tagjainak életrajzi adatai - Vass József, m. kir. népjóléti miniszter

176 ről méltatlanul ért megtámadtatásaért megfelelő elégtételt nem kapóit. Ekkor a Futurához ment át. 1921 decemberében a második Bethlen-kormányban elvállalta a közélelmezési tárcát, amelyet mind a mai napig betölt. Megfordult Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Boszniában és Romániában. A Közgazdasági Szemlé-ben és különböző erdészeti szaklapokban igen élénk irodalmi tevékenységet folytatott. Választmányi tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek és a Magyar Mérnök- és Építészegyesületnek, igazgatósági tagja a Haíigyá-nak, tagja a Természettudományi Társulatnak. A belpolitika kérdéseivel nem foglalkozik és soha párthoz nem csatlakozott. Egyik kerületben sem lépett fel. Vass József, m. kir. népjóléti miniszter 1877-ben született a vasmegyei Sárváron. Róm kath., nyilvános rendes egyetemi tanár, pápai prelátus, volt kultuszminiszter. Elemi iskoláit Sárvárott, középiskoláit Győrött és Székesfehérvárott végezte, a theológiát a római Collegium Germanicumban hallgatta és úgy a filozófiai, mini a theológiai doktorátust Rómában szerezte meg. Amikor Rómából hazatért, Adonyban káplán lett, ahonnan Székesfehérvárra nevezték ki hitoktatónak és később a budapesti egyetem theológiai karán az egyházi ékesszólástan nyilvános rendes tanára lett. Glattfelder Gyulának püspökké való kinevezése mán igazgatója lett a budai Szent Imre-kollegiumnak. Már fiatal pap korában is élénk résztvett a keresztényszocialista mozgalmakban és Székesfehérvárott több keresztényszocialista munkásegyesüleíet szervezett meg. A publicistikában is igen jó nevet szerzett magának és több száz cikket írt a székesfehérvári helyi lapokba, majd az Alkotmányba és újabban a Nemzeti Újságba,. Mint theológiai író is megörökítette a nevét Szent Ágoston vallomásai-nak magyarra fordításával. A forradalom kitörésekor Budapesten tartózkodott és az egyetemi ifjúságot igyekezett visszatartani attól, hogy a forradalomban résztvegyen. Ezért a bolsevisták rossz szemmel nézték, sőt proskribálták is. Egy vörös katona azonban még idejében tudatta vele, hogy életére törnek és .így még jókor el tudott menekülni Budapestről. Vasmegye községeiben bujkált