1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VI. Az interparlamentáris unio - III. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja
155 III. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. Az Interparlamentális Unio-nak a világbéke megteremtéseért kifejtett működésének legerősebb pillére, az évtizedeken át a legnagyobb politikai elmék bevonásával dolgozó magyar csoport volt. A magyar interparlamentáris csoport mindig a jog, az igazság fegyvereivel akarta a békét állandósítani a világon és e cél elérésére a magyarok az interparlamentáris összejövetelekenminden erejüket rendelkezésre bocsájtották. A magyarok ott voltak már az interparlamentáris csoport bölcsőjénél is. 1888-ban csak az angolok és a franciák jöttek össze az Unió alapítására. Ezt a hivatalos Unió sem tekinti konferenciának. 1889-ben azonban, a legelső konferencián s az 1891. évi római összejövetelen már ott vannak a magyarok is és azóta csaknem minden konferencián az érdeklődés középpontjában állanak. Az 1894. évi V. konferencián a magyarok meghívták az Uniót 1896-ra a millénium évére Budapestre. E meghívás nagy kavarodást okozott mindenfelé, mert a románok mindenképen megakarták akadályozni, hogy az Unió e meghívást elfogadja. A románok telekürtölték a világsajtót azzal a rágalommal, hogy egy oly ország mint a magyar, mely a kissebbségeit barbár módra elnyomja, nem méltó arra a tisztességre, hogy ott a békének előkelő parlamenti világszerve ülésezzék. A helyzet már-már elveszettnek látszott, amikor a VI. Bruxelles-i konferencián megjelent Apponyi Albert gróf, kinek „csaknem a fenyegetésig erélyes" beszéde a románok inszinuációjának energikus visszautasítása volt. Megjegyezzük, hogy a bruxellesi konferencián ott volt Jókai Mór is és szinte látnoki módon nyilatkozott a békemozgalmak sikertelenségéről. Jókai azt mondta többek között: „és amikor csak két ember lesz a világon, ezek akkor is verekednek valamely különbözetért, talán még keresztvetés jele közben is." Ez be is következett 20 év múlva a világháborúban. A következő évben Budapesten tartott konferencia jelentőségének méltatását és horderejének ismertetését egy külföldi íróra bizzuk. Howard Evans így ír az Interparlamentáris Unío megalapítójának Sir Randái Cremerről szóló könyvében, a budapesti konferenciáról: The procedings of this couference were especially memorable on account ol its farreachlng cffects upon European politics as wlll be seen herealter. On the second day count Apponyi proposed that delegatea should bo admitted to the conlerenco who miglit be appointed by the heads ol Staates