1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
I. A 2200/1922 M. E. számú választójogi rendelet és a kerületi beosztás - Az 1922 június 16-án összehívott nemzetgyűlés a m. kir. minisztériumnak 1922 április hó 2-án kelt 2200/1922 M. E. sz. választójogi rendelete alapján ült össze, melynek főbb szakaszai ezek - A kétévi egyhelybenlakás - Kinek nincs választójoga
11 A választójogból ki van zárva: 1. aki gondnokság alatt áll, valamint akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva; 2. az elmebeteg, még akkor is, ha nem áll gondnokság alatt; 3. aki csőd alatt áll; , 4. aki közjótékonyságból vagy közsegélyből él, illetőleg abból élt és attól a naptól, amelyen ily ellátása megszűnt, egy év még el nem telt, ideértve azt is, aki népházban vagy menhelyszerű intézményben ingyen vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott, nem értve ide azonban azt, aki betegsegélyző, baleseti, rokkantsági vagy más eíféle pénztárból kap vagy kapott segélyt vagy járandóságot, vagy aki törvényes igény alapján vagy ilyen igény hiányában is elemi csapás vagy háború következtében előállott károsodás okából segélyt kap vagy kapott; 5. akinek gyermeke felett atyai hatalmát a hatóság jogerősen megszüntette, azon idő alatt, mig a gyermek másnak gyámsága alatt áll, de legalább az atyai hatalom megszüntetésétől számított két évig; 6. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő házastársa üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll; 7. aki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül 50 koronát meghaladó pénzbüntetésre legalább két ízben jogerősen el volt ítélve, ha az utolsó büntetés kiállásától vagy elévülésétől számítva egy év el nem telt; 8. akit bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadsagvesztésbüntetesre ítéltek, az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztésbüntetés kiállásáig, kivéve, ha a büntetés végrehajtása feltételesen fel van függesztve, vagy kegyelem útján elengedtetett vagy elévült; 9. akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadsagvesztésbüntetesre ítéltek, valamint az is, akit felségsértés (1878: V. t.-c. Btk. 126., 130—135. §-ai), az államfő bántalmazása és megsértése (Btk. 139. §., 1913. évi XXXIV. t-a, 1920:1. t.-c), hűtlenség (Btk. 142—149. §-ai, 1912: LXIII. t-a), lázadás (Btk. 152—158. §-ai), csoport által elkövetett hatóság elleni erőszak (1914 :XL. t.-c.), kémkedés (Btk. 455. §.), nemkülönben akit az alkotmány, a törvény, a hatóságok és a hatósági közegek elleni izgatás (Btk. 172— 174. §-ai, 1912: LXIII. t.-c. és 1913: XXXIV. t.-c.), továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921: III. t.-c.-ben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt ítéltek el jogerősen szabadsagvesztésbüntetesre, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetében öt év alatt, bűntett esetében tíz év alatt.