1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Vázsonyi Vilmos

421 Dr. Vázsonyi Vilmos (Budapest II., Uh. ell.) .., 1868-ban született a zalavármegyei Sümegen. Izr., nös, ügyvéd, volt miniszter, v. b. t. t. Középiskoláit Buda­pesten végezte, a jogot pedig a budapesti tudományegye­temen hallgatta. Jog- és államtudor, majd ügyvéd lett. Már mint egyetemi hallgató demokrata pártot szervezett az if­júság körében. Első ízben a véderömozgalmakban tűnt fel, amidőn az ifjúság vezérszónoka volt. Általában tevékeny részt vett a budapesti népmozgalmakban. Kezdeményezője volt a párbajellenes mozgalomnak. 1891-ben az összes budapesti társaskörök megbízásából a képviselőházhoz in­tézett emlékiratot ö szerkesztette. A zsidó vallás recepció­jára irányuló mozgalmat hírlapi és társadalmi agitációval ö indította meg. 1894-ben megalapította a demokrata kört ós ugyanez évben bekerült a budapesti városi képviseletbe. 1900-ban megalapította az Uj Század című hetilapot és megszervezte az országos demokrata frakciót. Számos politikai és jogi szakcikket irt. Önálló müveiben (Önkor­mányzat, A választási elv a külföldi közigazgatásban, A szavazás decentralizációja, A királyi placetum a magyar alkotmányban) alkotmányjogi kérdéseket tárgyalt. Buda­pesten gyakorló ügyvéd. Az 1896-iki általános választások alkalmával Budapesten és Liszkán kisebbségben maradt, mig az 1901-iki általános választások alkalmával a főváros hatodik kerületében nagy többséggel választották meg de­mokrata programmal. Több ízben felszólalt a vasutasok fizetésrendezése érdekében, amelynek a sajtóban is erélyes szószólója volt. Az 1904-ben kitört vasúti sztrájk alkalmá­val Vörös Lászlóval együtt vezette a kormány és a sztráj­kolok közötti tárgyalásokat, majd ö vezette a vasutasok tizenhármas bizottságának védelmét. 1904 november 17-én nagy feltűnést keltő beszédet tartott, melyben megjósolta a szabadelvű párt bukását és az általános választójogot, mint a jövendő programmját proklamálta. Az 1904 novem­ber 18-ika után megalakult ellenzéki szövetség vezérlöbi­zottságának tagjául választotta. Az 1905-iki általános vá­lasztások alkalmával erős küzdelme volt a főváros hatodik kerületében Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisz­terrel. A választás közel 48 óra hosszat tartott; 7846 sza­vazat közül 222 többséggel győzött. A vezérlö^bizottság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom