1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - K. Mándy Sámuel

121 közélelmezési miniszteri székbe. A gabona szabad forgalmának helyreállítása az ő minisztersége alatt történt meg. A közélelmezési minisztériumnak 1921 július 1-én történt megszűnése után visszament a, földmivesügyi államtitkári állásba. Nagyatádi Szabó István legrégibb munkatársa. A kisgazdapárt ügyvezető elnöke volt. Az első nemzetgyűlési, választások alkalmával a hevesi kerület választotta, meg képviselőjévé. A Bethlen-kormány rekonstrukciójakor elfoglalta nagyatádi Szabó István helyét a földmivelésügyi miniszteri székben. Miniszteri működésének idejére esik a mezőgazdasági kamarák megszervezése és több törvényjavaslat előkészítése. Az uj nemzetgyűlési választásokon a kápolnai kerület egyhangúlag választotta, meg az egységesvárt programmjával. A Bethlen-kormányból a választások után kilépett, hogy helyét átengedje nagyatádi Szabó Istvánnak. Befejezettnek tekinthető meghatalmazott miniszterré való kinevezése. Ebben a minőségében a magyar állam képviselője lesz a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnél, amellyel az összeköttetés újból való felvétele rövidesen meg történik. K. Máiidy Sámuel (Dárdai kerülőt.) Kántorjánosiban, Szatmár vármegyében születelt, 1860 október 30-án. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte a. Markó-utcai áll. főgynmáziumban, azután pedig a lipcsei egyetemen filozófiát hallgatott. Főiskolai tanulmányai befejeztével hosszabb tanulmányután járt Angliában és Franciaországban. Visszatérve Szatmár, Szabolcs, Somogy és Baranya vármegyében fekvő családi birtokain gazdálkodott. Közben-élénk részt vett Baranya vármegye közéletében s ma is tagja a vármegye közigazgatási bizottságának. Húsz éven át volt elnöke a, baranyai szabadelvű pártnak s a későbbi munkapártnak. 1905-ben mint a szabadelvű párt jelöltje lépett fel a, baksai (Zala vármegye) kerületben, ahol azonban Darányi Ferenccel, a néppárt jelöltjével szemben kisebbségben maradt. 1910-ben az általános választásokon a sásdi kerület küldte a képviselőházba a munkapárt programmjával. A háborús parlamentben a közigazgatási és az összeférhetetlenségi állandó bizottságnak a tagja volt. Az összeomlás után visszavonult baranyai birtokára, a szerbek által megszállt területre s onnan ment el Bécsbe, ahol a Bethlen István gróf által vezetett ellenforradalmi mozgalmakban tevékeny részt veti A kommün letörése után, mikor a Iíeinrich Ferenc vezetése alatt álló Polgári Párt fuzionált a Lovászy Márton elnöklete alatt álló függetlenségi párttal, a munkapárt tagjai közül Simoncsics Elemérrel, Hegedűs Lóránttal és Lakatos Gyulával együtt ő is csatlakozott az uj fúziós párthoz, az Országos Nemzeti Párthoz, ahonnan azonban, mivel a munkapárt zöme nem követte őket, hamarosan ő is kilépett, hogy a munkapárt tagjaiból alakult Nemzeti