1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bottlik József dr.

40 befejezése óta tibolddaróci birtokán gazdálkodik. Borsod vármegye törvényhatósági és közéletének egyik vezető egyéne. A református egyházi ügyekben tevékeny munkásBagót fejt ki. 1901-ben a mezőkeresztesi kerület függetlenségi párti programmal egyhangúlag képviselővé választotta. A háború alatt tartalékos huszárkapitányi rangban mint paranesőrtiszt teljesített szolgálatot. 1917 tavaszán az Esterházy-kormány alatt a király földmivelésügyi államtitkárrá nevezte ki, miután az illetékes helyről előzetesen felajánlott közélelmezési miniszteri állást nem vállalta. A minisztérium háborús csoportjának vezetője volt. Államtitkársága alatt amelyet a Wekerle-korinány idején is egészen az összeomlásig megtartott, a bárói méltóságot nyerte el. A kommunizmus alatt megszállott területen lévő birtokára volt kénytelen menekülni s megszállott területen tartózkodott az első nemzetgyűlés ideje alatt is. Az uj nemzegyülés! választásokalkalmával a mezőkövesdi kerület pártonkívüli programmal két ellenjelölttel szemben 800 abszolút többséggel kép viselővé választotta. Bottlik József dr. (Mezőkeresztesi kerület.) 1873/ban született Budapesten. Borsodmegyci földbirtokos. Középiskoláinak elvégzése után a. budapesti .tudományegyetemen jogi tanulmányokat, folytatott. Az ifjúsági közéletben igen élénk i-észt vett: 1894-ben az egyetemi kör és az országos diákszövetség elnöke volt. 1895-ben államtudományi doktorátust szerzett. Ebben az időben .hírlapírással is foglalkozott, több napilapnak volt rendes munkatársa. Emellett szaklapokba számos agrárius irányú szakcikket irt. 1897-ben közigazgatási pályára lépett. Előbb borsodvármegyei aljegyző, 1901-ben a mezőcsáü járás főszolgabírója lett, 1914-ben vármegyei főjegyző, 1917-ben Borsod vármegye főispánjává nevezték ki. Ezt az állását egészen a forradalom kitöréséig töltötte be<, amikor is arról önként lemondott. Mindjárt a forradalom kitörésekor a nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló országos kisgazdapárthoz csatlakozott és mint ilyen az 1919 tavaszára tervezett képviselőválasztáson a mezőcsáti kerületben a párt jelöltje volt. A bolsevizmus alatt letartóztatták. Ellenforradalmi ténykedése miatt több hetet töltött a kassai fogházban. A kommunizmus bukása után Borsod várraegye kormánybiztosává nevezték ki. Ezt az állását képviselővé történt jelöl tetéséig töltötte be. A borsodmegyci kisgazdapárt elnöke volt. Közsrazdasáei téren főleg a szövetkezetek ügyével foglalkozott. Megalakította a Borsodyármegyei Gazdasági Szövetkezetet, amely rövid fennállása óta a vidék legnagyobb szövetkezeteinek egyike lett. Régi tagja a vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, az 1920:XVIII. t.-c.-el megszervezett vármegyei gazdasági bizottság elnöke. Bottlik nagyatádi Szabó hive, a demokratikus agrár eszmék régi harcosa. Az első