1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szakács Andor dr.
17') a vörösek leverésére fegyvert szerezzen. Ez azonban nem sikerült, csak annyit ért el, hogy az összes ellenforradalmár menekülök átjuthattak a demarkációs vonalon. Később Szegedre ment és belépett a nemzeti hadseregbe. Augusztus elején újra Kalocsára jött, hogy mint a nemzeti hadsereg elővédjéhez beosztott tiszti különítmény parancsnoka, a hadsereg átkelését a Dunántúlra elősegitse. A román megszállás alatt önkéntesen nyomozó-irodát állított fel és számos veszedelmes kommunistát juttatott az igazságszolgáltatás kezére. Az első nemzetgyűlésen a kalocsai kerületben kisgazdapárti programmal választották képviselővé. A múlt nemzetgyűlés jagyzője volt. Gazdaügyi kérdések tárgyalásánál több ízben szólalt, fel. Belépett az egységespártba s annak szélső jobb szárnyához tartozik. A második nemzetgyűlési választások során mint az egységespárt hivatalos jelöltje nyerte el a kalocsai kerület mandátumát Nyáry Béla keresztény ellenzéki jelölttel szemben. Szakács*Andor clr. (Békési kerület.) Az ellenforradalmi kormány sajtófőnöke. Kecskeméten született 1877 november 18-án. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti református főgymnáziuinban befejezve, a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatolt s államtudományi vizsgát tett Már igen fiatalon hírlapíró lett. Pályáját Inczédy László vezetése alatt kezdte a Magyarország szerkesztőségében. Innen Szegedre került a Szegedi Naplóhoz, ahol három évig dolgozott. Ettől a. laptól megválva 1902-ben megalapította, a Szeged és Vidéke c. napilapot s ennek az élén állva vett azután részt a koalíció győzelmét megelőző nemzeti ellenállásban. Szegedi Újság címmel még egy lapot alapított az Alföld nagy metropolisábanVisszakerülve Budapestre, a Budapesti Hirlap munkatársa lett. Ekkor az Otthon irók és hírlapírók egyesülete titkárává választotta. 1912-ben belépett az Az Est szerkesztőségébe s itt dolgozott 1914-ig, mikor a Magyarország, melynek akkoriban Lovászv Márton volt, a főszerkesztője, felelős szerkesztőnek hivia meg. Közben hosszabb tanulmányúton járt Franciaországban. 1917-ig dolgozott a Magyarországnál. Akkor megalapította a. Virradatot, amelynek 1922. év áprilisáig főszerkesztője volt. ,, ,, _,...._'., A kommunisták eltakarodása után Friedrich István Kormányának sajtófőnöke volt miniszteri tanácsosi rangban Mikor ettől az állásától, melyet a. magyar sa.ito törtenetének e°rik legszomorúbb korszakában töltött, be, a Ifuszarféle koncentrációs kabinet megalakulásakor megvált, hogy Bonitz Ferencnek helyet adjon, a kormány államtitkán címmel tüntette ki. Több regényt irt, de munkássága javarészét a pubHciszlikának szentelte. Az Uj Nemzedékben. Milotay István harcos folyóiratában több értékes tanulmánya, jclent meg.