1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Farkas István - Farkas Tibor dr.

61 Farkas István (Budapest, déli (III.) kerülőt.) 1869-ben Tihany községben született, szegény földmíves családból- Tizenhárom éves korában került el a szülői háztól. Cipészinas lett Veszprémben. Fölszabadulása után beutazta az országot. A munkásmozgalom első nagyobb megnyilatkozása, az 1890 május l-nek megünneplése sodorta bele a munkásmozgalomba. Nagyváradon kezdte a szakszervezeti mozgalom életrekeltését, de onnan másik hat társával együtt csakhamar „örök időkre" kitiltották. Tényleges katonai szolgálati éveinek kitöltése után került a fővárosba, ahol a szakmájában is és társadalmi ismeretek megszerzésében is gyorsan haladt előre. Szaktársainak hosszas kapacitálására a cipésziparosok és segédek betegsegélyző-pénztárának tisztviselője lett, hogy a munkásmozgalom ügyével behatóbban foglalkozhassék. Amikor az országos cipészszervezet megalakult, annak vezető titkára lett. Ebből az állásából hívták meg 1911-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt titkárságába, ahol azóta mint a párt főtitkára állandó alkalmazásban van. A Népszavának s a párt tudományos folyóiratának, a Szocializmus-nak is munkatársa. A budapesti déli lajstromos kerület harmadik szociáldemokrata mandátumával foglal helyet a nemzetgyűlésen. Tagja a szociáldemokrata parlamenti frakció intézőbizottságának. Farkas Tibor dr. (Zalaegerszegi kerület.) Boldogfai Farkas Tibor dr. 1883-ban született Felsőbagodon, Zala vármegyében. Középiskoláit a bécsi Theréziánumban, a jogot a bécsi és budapesti egyetemeken végezte el és ügyvédi oklevelet szerzett. Cambridgeben folytatta tanulmányait és a London School of Economics and Politics-en tartott előadásokat a közgazdaságból és a közjogból. 1913-ban albirónak nevezték ki, de röviddel ezután kormánykiküldetésben Angliában nagy ipari gócpontokon a sztrájkot és a munkáskérdést tanulmányozta. A háború alatt a 11-ik huszárezrednél szolgált és mint kapitány került a frontról haza 1918-ban. A Károlyi-kormánynak megtagadta a hivatali eskü letételét. Irodalmi téren kisebb értekezésein kivul Az amethallikus pénzformákról irt angol nyelven könyvet, de ez a közbejött háború miatt nem jelenhetett meg. Tobbizben résztvett az igazságügyminisztérium kodiíikalasi munkálataiban. A nemzetgyűlési választások alkalmával a zalaegerszegi kerületben lépett föl. Itt Friedrich István es Briglevich Károly (Rassay-párti) küzdöttek a mandátumért. Briglevich Károllyal szemben Farkas 715 szótöbbséggel győzött egységes párti programmal.