1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Veress Ferenc - Viczián István

19G ménytelenek voltak, ellenzéki részről vezetőszerepet, vitt. A választási kampányban Budapesten és a vidéken igen sok feltűnést keltő beszédében támadta a kormány politikáját Pártjával együtt tagja volt a liberális blokknak. Az uj nemzetgyűlési választásokon a Liberális és Demokrata Polgárok Pártszövetsége budapesti északi listájának vezetője volt és a demokratapárt pro gramm jávai került a Házba. A lakásrendelet ügyében és a drágaság leküzdésére delegált harminchármas parlamenti bizottságban intenzív működést fejtett ki. Veress Ferenc (Gávai kerület.) A nemzetgyűlésnek Apponyi után legidősebb tagja. Szabolcsmegye egyik legtekintélyesebb kisgazdája. 1854-ben született Balsán. Itt járt elemi iskolába, majd Sárospatakon a gimnázium egy osztályát végezte el. Harminc éve tagja Szabolcsmegye törvényhatósági bizottságának, négy évtizede Balsa község képviselőtestületének. A bals.ii hitelszövetkezet, a helybeli Hangya szövetkezet elnöke. Régi tagja a függetlenségi és 48-as pártnak. Gáván kapott, mandátumot egységes párti programmal Wagner Károly Rassay-párti jelölttel szemben. Viczián István (Nagykátai kerület.) Régi magyar nemesi családból született Tápén 1874-ben. Középiskoláit Beszterczebányán és Szolnokon, jogi tanulmányait Budapesten végezte el. 1896-ban lépett a belügyminisztérium szolgálatába Perczel Dezső minisztersége alatt, mint fogalmazó-gyakornok. A miniszteriális ranglétrán fokozatos előrehaladással 1914-ben miniszteri osztálytanácsos, 3917-ben miniszteri tanácsos és 1921-ben helyettes államtitkár lett. Szolgálati ideje alatt hosszú időt töltött referensi minőségben a minisztérium törvényelőkészítő osztályában, később a vármegyei osztálynak volt vezetője, majd a gyámügyi és törvényelőkészítő osztályoknak főnöke, azután államtitkári hatáskörrel a rendőri és közbiztonsági főosztályokat mint csoportfőnök vezette. A forradalom kitörésekor a gyámügyeket áthelyezték az igazságügyi népbiztossághoz, de itt nem teljesített szolgálatot, mert a proletárdiktatúra kitörése után röviddel tápéi szőlőbirtokán gazdálkodott. A diktatúra és a Peidl-kormány bukása után a belügyminisztériumba helyezték vissza és ettől fogva a "gyámügyi és vármegyei osztályoknak osztályfőnöke, majd. államtitkári hatáskörrel az emiitett főosztályok csoportfőnöke lett. A kommün alatti magatartása egy országos érdekességü sajtóper anyaga volt, amelyet Mattyasovszky György volt budapesti főkapitány ellen indított, ennek egy hírlapi nyilatkozata miatt. A per Mattyasovszky elitéltetésével végződött. Több szakmunkája jelent meg, mint A községi szervezet főbb kérdései, A közigazgatási