1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Hir György - Homonnay Tivadar dr.

86 B néhány fontos törvényjavaslat előadója volt. Az eyjjsépespárthoz, amelynek még- megalakulása előtt agilis szószólója volt a kisg-azdapártban, csatlakozott s ennek programmjáyal került be pótválasztás utján Cséry Imre eg^ységespárti jelölttel szemben 837 szavazattöbbségg-el a nemzetgyűlésbe. Hir György (Herceg-falvai kerület.) 1880-ban született Pákozdon, Pestmegyében. Fiatal kora óta gazdálkodik. A háború előtti években kivándorolt Cuba szigetére, ahonnan bő g-azdaság-i tapasztalatokkal tért haza. 370 holdas g-azdaság-ában nagyszabású baromfitenyésztést üz. A világ-háborúban, amelyet a 69. ezred szolg*álatában szolg-ált végig-, mint altiszt rendkívül vitézül küzdött s megszerezte kétszeresen is az összes legénységi, kitüntetéseket. Tiszthelyettessé léptették elő s mint arany vitézségi érmest királyi parancsra küldték haza a harctérről. Az első nemzetgyűlésen az adonyi kerület választóinak bizalmából foerlalt helyet. A politikában igen keveset szerepelt s neve akkor vált ismertté, amikor az Éhmann-telep emlékezetes feloszlatásakor (1920 november) Huszár Károly a Teleki Pál gróf miniszterelnöknek e tárgyban tett nyilatkozatához fűződő vita során azt állította, hog-y a nemzetgyűlésnek is van olyan tagja, aki mint egyik .,különitmény" parancsnoka szerepel. Arra a kérdésre, hogy kire céloz. Huszár nem válszolt, de a Ház több tagja Hir nevét emiitette. 1921 augusztusában közszájon forgott a neve, ezúttal a rvvngatmagyarországi felkelés kaocsán. Urmánczy Nándorral. Friedrich Istvánnal. Prónay Pállal s Héiias Ivánnal együtt a felkelők élén vett részt az osztrák Volkswehr elleni harcokban. A sikeres felkelés m.eg-hiusitotta a Volkswehr megszállási mozdulatait s csak akkor ért végret. amikor a matryar kormány a velencei egyezményben (1921 okt. 14) a felkelők lefegyvérzésére vállalt kötelezettséget. Eésze volt az 1922 júliusára tervezett felkelés előkószitésében is. —• A II. nemzetgyűlésen az adonyi kerület egy részéből alakult herceg-falvai kerületet kéoviseli. Kosaras Sándorral, az egységes párt hivatalos jelöltjével szemben választották meg- cfiusécjes párti programmal. Homoniiíiy Tivadar dr. (Biídapcst északi (II.) kertilet.) 1888 május hó 8-án született Kalocsán. Iskoláit Győrött és Szabadkán végezte. A budapesti egyetemen tanult jogot s 1911-ben doktorrá avatták. 1919-ben az államvasutak szolgálatába lépett^ és a vasutasság: mozgalmaiban vezetőszerepet játszott. Állásától ellenforradalmi működése miatt a kommün alatt felfüggesztették és menekülnie is kellett. A fővárosban bujdosott, hogy a vasutasokkal az érintkezést fentartsa. A proletárdiktatúra megdöltével megalakította a keresztényszocialista vasutasok szakosztályát, melynek