1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Hegedüs György dr. - Hegyeshalmy Lajos dr.

81 eleinte a vám és kereskedelmi osztályban, később pedig a Szterényi József veretese alatt állott iparfejlesztési osztályban, majd pedig az áliamvasuti szakosztályban dolgozott. Szterényi Józsefnek az iparfejlesztési osztályban viselt állásától való felmentése után Láng Lajos, az akkori kereskedelmi miniszter őt állította a minisztjrium e fontos osztályának élére, s néhány évvel utóbb Vörös László az államvasúti ügyosztály vezetését bizta rá. Nem sokkal később, Hieronymi Károly minisztersége alatt a MÁV. helyettes elnökigazgatójává nevezték ki. Ebből az állásából vonult nyugalomba 1914 elején. A háború alatt a Vöröskereszt hadiíogoly-gyámolitó hivatalnál működött Darányi Ignác oldalán s ugyancsak még a háború alatt, 1917-ben. a miniszterközi bizottság ügyvezető elnöki állását vállalta el. A kommün alatt, mivel a proskribáltak listáján volt, hónapokig vidéken bujdosott. A kommün bukása után Heinrich Ferenc utóda volt az első Friedrich-kormányban. Szeptember 16-án elvállalta a kereskedelmi tárcát s miniszter maradt a Huszár-féle korcentrációs kabinet megalakulásáig. Utóda a Huszár-kormányban Heinrich Ferenc lett, akitől annak idején a tárcát átvette. Néhai Rubinek Gyulának távozása után a harmadik Teleki-kormányban újra kereskedelmi miniszterré nevezték ki s az is maradt a Bethlen-kormányban, mig 1922 júniusában a kormány rekonstrukciója alkalmával helyét Walkó Lajosnak kellett átengednie. Hosszú minisztersége nem volt túlságosan termékeny, de nem volt meddő sem. A MÁV. rekonstrukciója ezalatt az idő alatt nagy lépésekkel haladt előre, a hivatalos külforgalmi statisztikát uj alapokra fektette s nevéhez fűződik az ipartörvény reviziója is. Ezt az utó'bbi alkotását azonban liberális körökben nem tartják túlságosan szerencsésnek. Az első nemzetgyűlésen a győri I. kerületet képviselte, a Keresztény Mamjseti Egyesülés programúijávai. Bár a közvélemény egyik részéről állandóan azzal a szemrehányással illették, hogy kereskedelmi és ipari politikáját politikai szempontok vezérlik, meg kell állapitani, hogy politikailag sohasem került előtérbe. A proletárdiktatúra összeomlása után uralomra jutott irányzat minden fázisához készséggel alkalmazkodott s talán ez okozta, hogy 1922 januárjában konfliktus támadt közte és választói között, akik azt kivaniák tőle, hogy lépjen ki a kormányból és forditson hátat Bethlen gróf kormányzati rendszerének. Hegyeshalmy azonban továbbra is benne maradt a kormányban, hangoztatván, hogy hű maradt a keresztónyszoeiális programúihoz, amely; nek alapján megválasztották. Az első nemzetgyűlés utolsó időszakában számos támadás érte, különösen Sándor Pál részéről, aki kereskedelmi politikájának általános irányzatát, egyes vállalatok favorizálását, a hazai gyáripar mellőzését s a postacenzurát tette heves kritika tárgyává. Mikor a nemzetgyűlés feloszlása után a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának romjai is kettészakadtak, Hegyeshalmy a HuszárErnszt-ÍYakc\ó\n\ tartott s ennek programmjával vett részt