1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Friedrich István
65 Az összeomlás után visszatért Nagyváradra s ott folytatta praxisát addig, mig a románok ott végleg be nem rendezkedtek. Ekkor, 1920 telén, a Csécsy—Lukács-féle összeesküvésben való részvétele miatt menekülnie kellett szűkebb hazájából. Debrecenben telepedett meg s ezidőszerint is ott folytat ügyvédi gyakorlatot. A nemzetgyűlésen a nagylétai (csonka székelyhídi) kerületet képviseli. Pótválasztáson választották meg 722 szótöbbséggel, a pártonkívüli Orbók Attilával, a kerület volt képviselőjével szemben. Frieilricli István (Budapest, DL (déli) kerület.) 1883-ban született Malackán, Pozsony vármegyében, ahol édesapja gyáros és gyógyszerész volt. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi főreáliskolában végezte, azután pedig a budapesti, majd a cbarlottenburgi műegyetem hallgatója volt, ahol mérnöki oklevelet kapott. Ezenkívül jogot is hallgatott Budapesten és Berlinben. Tanulmányainak befejeztével Berlinben az Allgemeine Elektrizitátsgsellschaftnak volt a mérnöke, majd a főmérnöke. 1908-ban gépgyárat alapított Mátyásföldön, melynek ma is tulajdonosa. Á világháborúban mint tüzérfőhadnagy vett részt. Politikával csak 1918 óta foglalkozik. Künn járt Amerikában s onnan hazaérkezve, szűkebb hazájában megszervezte az ottani függetlenségi és negyvennyolcas pártot. Neve a Károlyiforradalom idején kezdett szerepelni. Hadügyi államtitkára volt Károlyi kormányának. Ebben a pozíciójában a szocialista agitáció ellensúlyozására a tiszti zászlóaljak szervezését A r ette a kezébe. Ebbeli terveit azonban a katona- ós munkástanácsok mghiusitották. Mikor látta, hogy a helyzet mindjobban balra tolódik, kivált a Károlyi-kormányból. A proletárdiktatúra alatt fontos szerepo volt minden ellenforradalmi mozgalomban. A vörösek letartóztatták és halálra ítélték, de sikerült megmenekülnie s rejtekhelyéről azután is részt vett a mozgalom vezetésében, amig 1919 augusztus 6-án a cselekvés terére lépett, Eltávolitota a proletárdiktatúra bukása után alakult Peidl-kormányt s megalakította a nemzeti kormányt, amelynek miniszterelnöke lett. Helyzete a román megszállás alatt rendkívül súlyos volt, a románok nemcsak kormányzása elé gördítettek nagy akadályokat, hanem élete ellen is törtek s egy izben csak az angol és az amerikai misszió gyors közbelépése mentette meg az elfogafástól. Mikor 1919 novemberében Clerk közbenjárására megalakult az összes pártok részvételével a koncentrációs kormány, a hadügyi tárcát vállalta. Mint hadügyminiszternek jelentékeiiiy része volt a nemzeti hadsereg megszervezésében. A Huszár-kormány lemondásával ő is megvált tárcájától A miniszterelnöksége alatt alakult Keresztény Nemzeti Pártnak elnöke volt s ö vitte keresztül ennek a pártnak a keresztényszocialista párttal való egyesülését. Az uj párt, a „Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja", nagy sikerrel vett részt 5
