1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bárczy István dr.

26 Bárczy István dr. (Budapest, deli (III.) kerület.) Született 1866-ban Budapesten. Édesatyja Sacher Gusztáv főreáliskola] tanár volt, édesanyja, báfreziházi Bárczy Berta. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányainak befejezése után 1889-ben a főváros szolgálatába lépett. Egyidejűleg a községi kereskedelmi iskola tanára, lett é,s könyvet irt a nemzetgazdaságtan alapelveiről. lA fővárosnál aránylag rövid idő alatt szédületes karriert, futott be. 1901 -ben tanács^ nok lett, a közoktatási ügyosztály élére került és öt esztendő alatt megkétszerezte a főváros iskoláinak számát. Hatalmas munkabírásának, széleskörű tudásának, nagy tehetségének elismeréséül a főváros törvényhatósági bizottsága 1900 június 10-én Budapest polgármesterének választotta meg. Ellenjelöltje néhai Sipőcz László árvaszéki elnök, a jelenlegi polgármester édesatyja volt. Bárczy Tstván polgármesterségéhez fűződik a modern Budapest kialakulása. A községesités elvét Vázsonyi Vilmos segítségével ő valósította meg a, gyakorlatban. Közel tizenkét esztendős polgármesteri működése alatt a főváros községesi tette a gázművet, a villainesniüveket, a vásárpénztárt, az élelmiszerüzemet, kötszerüzemet, a Városi Villainosvasutat, a hirdetővállalalot, az állatkertet, a fürdőket stb. Utolsó alkotása volt a háború folyamán a Népjóléti Központ létesítése. 1917-ben a közgyűlés a hármas királyi jelölés alapján Bárczyt főpolgármesternek választotta meg s nemsokára a király ;t Wekerlekormány előterjesztésére főrendiházi tagnak nevezte ki. A forradalom kitörését megelőző napokban ismételten szerepelt mint miniszterelnök-jelölt és többször királyi kihallgatáson jelent meg Gödöllőn és Budapesten. Főpolgármesteri állásáról a Károlyi-kormány alatt lemondott. A proletárdiktatúra bukása után előbb Ugrón Gáborral együtt megahmitotta a Polgári Békepártot, majd amikor ez a párt fuzionált a demokratapárttal, a Nemzeti Demokrata Polgároárt vezetőtagja lett. Ennek a pártnak a képviselőieként foglalt helyet mint igazságügyminisztor Huszár Károly koncentrációs "kormányában. Az 1920. évi nemzef-i "yülési^ választásokon a főváros XTTT-ik választókerülete a keresztény nemzeti egyesüléspárti báró Barkóczy Sándorral szemben nagy többséggel képviselőnek választotta meg. Több izben, igy a fővárosi törvényjavaslatnál felszólalt és rámutatott a javaslat hibáira. 1921 eleién kilépett a demokratapártból és mint a Polgárok és Munkások Szövetségének eervik alapitója annak elnöke lett. Az uj nemzetgyűlési választásokon Bárczv két kerületben lépett fel a Nemzeti Demokrata és Liberális Polgárok Szüyetsp^enek programmjával. A szegedi első kerületben óriási küzdelem után 900 szavazattal kisebbségben maradt t-róf lelel-i Pállal szemben, viszont a budlaoesti TTL (déli) laistromos kerületben, mint listavezetőt, képviselőnek választották meg. A választási harc kezdetén történt az emlékezetes