1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Vasádi-Balogh György dr. - Várnai Dániel
191 Vasádi-Balogh György dr. (Vaáli kerület.) Gyúrón Fejér megyében született 1882-ben. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte el, majd a kisújszállási református főgimnáziumban tett érettségit. A budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett a törtenelemből és földrajzból és letette a bölcsészdoktorátust. Tanári működését Mezőtúron a református főgimnáziumnál kezdette meg 1906 szeptember havában. Másfél év után az államhoz került s mint áll. tanár legutóbb a budapesti III. ker. állami főgimnáziumnál tanított. Fiatal korától kezdve sürün irogatott eleinte gazdasági kérdésekről az édesatyja által szerkesztett Magyar Földmivesben, majd kiadta 1904-ben első, önálló munkáját egy kötetben Fejér vármegye közgazdasági helyzete cini alatt. Első szépirodalmi müve 1906-ban jelent meg Való és kigondolt történetek cini alatt. A háború kitörése Szegeden találta. Épp akkor adta ki Magyar hegemónia cimü politikai tanulmányát, mely nemcsak a szakkörök, hanem az akkori politikai élet vezetőinek figyelmét is magára vonta. Negyvenkét hónapot töltött a fronton, mint századparancsnok. 1918 márciusában, mint a család egyetlen megmaradt férfisarját a tűzvonalból királyi rendelet alapján beosztották a 38. pótzászlóaljhoz Budapestre, hol az ezred hadi albumának szerkesztésével bizták meg. Harctéri leírásai, novellái sürün jelentek meg a Pesti Napló hasábjain. Három önálló kötetet adott ki a háborúban: Ahol az ágyú szól, Kék vizek mellett. Fegyverben. A proletárdiktatúra alatt vidéken élt. A vaáli kerület a kisgazdapárt prcgrammja alapján küldte az első nemzetgyűlésbe. A kisgazdapártnak egyik tekintélyes szerepet játszó tagja volt és a pártnak a szabadforgalom helyreállítására és a rekviralások megszüntetésére irányuló akciójában vezető szerepet vitt. A numerus clausus ellen nagyobb beszédet mondott. Az egységes pártnak már Teleki Pál gróf miniszterelnöksége alatt egyik főszószólója volt pártjában. A nemzetgyűlés jegyzője volt, de a nemzetgyűlés utolsó időszakában erről a tisztségéről lemondott. Mandátumát petícióval támadták meg. A petíció tárgyalását a bírálóbizottságnak ismételten el kellett halasztani, ugy hogy végül a nemzetgyűlés utolsóelőtti ülésén jeléntették ki végleg igazolt képviselőnek. A jelenlegi választások alkalmával a vaáli kerületben lépett fel mint az eygségespárt hivatalos jelöltje és Baranyai Lajos pártonkívüli és Horváth Jenő 48-as Kossuth-párti jelölttel szemben abszolút szótöbbséggel győzött. Várnai Dániel (Budapest, környék.) Miskolcon született. 1881-ben. A középiskola négy alsó osztályának elvégzése után a betűszedés mesterségét tanulta.