1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Tarányi Ferenc dr. - Teleki Pál gróf dr.

184 végezte, azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott s politikai tanulmányokkal foglalkozott• Közben egy évig hallgatója volt a magyaróvári gazdasági akadémiának is. Egyéb tanulmányai mellett érdeklődéssel hallgatta Lóczy Lajos földrajzi előadásait, amelyek elhatározó t befolyással voltak jövőjére; doktorrá avatása után (1903) teljesen a földrajz s a kartográfia tudományos művelésének szentelte magát. Nagy utat tett Szudánban s onnan visszatérje jelentette meg 1909-ber. Állasz a japán szigetek chartographidjának történetéhez cimü munkáját, nagy feltűnést keltve az egész világ tudományos köreiben. A francia Société de Geographie a Jomard-dijjal tüntette ki a munkát, melynek legfeltűnőbb tudományos eredménye az, hogy Kolumbus Kristóf tulajdonképpen nem is az amerikai szárazföldet, hanem a japán szigeteket kereste; az 1909-iki genfi nemzetközi földrajzi kongresszus pedig a régi térkének tanulmányozására kiküldött hetesbizottságának tagjává választotta. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Tagja a külföld legelső földrajzi társulatának, a londoni Royal Geographical Societynak és a német Gesellschaft für Erdkunde-nak is. Elnöke a Turáni társaságnak, a Társaságközi Fajhygiéniai Bizottságnak, főtitkára a Magyar Földrajzi Társaságnak s 1909-től 1913-ig tudományos igazgatója volt a Földrajzi Intézetnek. Az ő kezdeményezésére s nagyrészt az ő munkájának eredményeképpen jelent meg ez idő alatt a Földrajzi Intézet kiadásában az első magyar tudományos Világatlasz. 1912-ben Cholnoky Jenővel Amerikában járt, ahol az Amerikai Földrajzi Társaság meghívására résztvett e társaság jubileumán, majd széleskörű tanulmányokat végzett, amelyek nagy hatással voltak későbbi tudományos fejlődésére. A politikai életben nem igen szerepelt, bár 1905-től 1911-ig a somkuti kerület képviselője volt disszidens, illetve alkotmánypárti programmal. A háború alatt az Országos Uadigondozó Hivatal elnöke volt'. Amidőn a tudományegyetemen _ felállították a közgazdasági fakultást, a gazdasági földrajz nyilvános rendes tanárává nevezték ki. A- Károlyi-forradalom, majd a reákövetkező koinniün alatt visszavonultan élt, midőn azonban Kun Béláék, akik szívesen támasztották volna alá államrendszerük omladozó épületét az ő nagy tudásával és munkaerejével, arra szólították fel, hogy a kommunista államban magasabb pozíciót foglaljon el a szociális akciók terén, határozottan visszautasította a vörösök ajánlatát', .életveszedelmek' között Szegedre menekült, külügyminisztere lett az ellenkormánynak, egyben pedig tevékeny részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. A proletárdiktatúra letörése után mint minisztert a békét előkészítő irodának a vez3tésével biztak meg. Egyúttal egyike lett a Magyarországot. Neuillyben képviselő főmegbizottaknak. Az ő vezetése alatt — jórészt' mint az ő személyes munkája — készültek el azok a hatalmas jegyzékek, amelyek minden oldalról oly alaposan világítják' meg Magyarország ügyet és igazát. Az 1920. évi választások alkalmával a szegedi