1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szuhányi Ferenc

181 bolcs-Hajdu vidéki ref. egyházmegye gondnoka tevékeny vészt vett a vármegyei s az egyházi életben s emellett szakirodalmi munkásságot is fejtett ki a Köztelek, Mezőgazdasági Szemle, Gazdasác/i Lapok, Barázda, Gazdaszövetséf/, Nyirvidék, # stb. hasábjain. A Szabolcsmegyei Gazdasági Egyesület jubiláris kiállitásán 1911-ben gazdaságával aranyérmet nyert. Mindezek mellett ráért madártani megfigyelésekre is s ebbeli munkásságának elismeréséül a Hermáim Ottó által alapitolt Ornithologiai Központ levelező tagjává választotta. Madártani megfigyeléseinek eredményét az Aquila c. szaklapban hozta nyilvánosságra. A román megszállás idején a Friedrich-kormány Hajdú-, Szabolcs- és Szatmár vármegyék, valamint Debrecen ós Szatmárnémeti városok kormánybiztosává nevezte ki. A megszálló csapatok parancsnoka. Mardarescu tábornok ezt a kinevezést ,,megsemmisitette" s ő hivatalát nem foglalhatta el. A megszálló csapatok - kivonulása után a minisztertanács Hajdú vármegye és Debrecen város kormánybiztosává' nevezte ki. A debreceni keresztényszocialisták azonban csakhamar lutrikat szőttek ellene s sikerült is a kormánynál kieszközölniök felmentését. Debrecen főisnánja ekkor Hubert Ottó lett, akinek főispánsága alatt sajnálatos eseménvek játszódtak le, amelyele a nemzetgyűlésben is nagv hullámokat ^vetettek. (A debreceni nagytemplom meggyalázása miatt Kovács .T. Jstván nagyhatású (interpellációt intézett a. kormányhoz.) Őt magát a kormány Hajdú vármegye főispánjává nevezte ki s neki a megyében, ugy miként koriuánybiztossáea alatt Debrecen városában is. sikerült megőriznie a felekezeti békét és a legteljesebb jogrendet. Elnöke a. debreceni egyetemi Menzáinak, diszelnöke a debreceni Terriletvpdő Lisrának, a Szemere-céllövészegyletnek. A Debreceni I. Takarékpénztár r.-t. elnöke. Kevéssel az általános nemzetgyűlési választások előtt a kormánv felmentette állásától. A nemzetgyülésen a hajdú böszörményi kerületet, képviseli. Friedrich Istvánnal és Tasnádi-Kovács Józseffel, a kerület volt nemzet.'••vülési képviselőjével szemben választolták meg. TasnádiKováccsal pótválasztáson is mérkőznie kellett. 4203 szavazatával szemben ellenjelöltje 3114 szavazatot kapott. Az emisérje.wárf tagja. Szuhányi Ferenc (Csengeri kerület.) 1863 november 30-án született Csengeren, Szatmár vármegyében. Elvégezve a gimnáziumot Szatmáron, Kalksburgban és Pozsonyban, a pozsonyi akadémián jogot hallgatott s ott tett jogi és államtudományi vizsgát. Tanulmányai befejeztével birói pályára lépett s joggyakornok lett a kolozsvári kir. törvényszéken, de már két év múlva pályát cserélt, közigazgatási szolgálatot vállalt s gyakornok, majd segédfogalmazó lett a belügyminisztériumban, mig- 1892-ben Krassón a szabadelvüpárt programmjával képviselővé nem