1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szilágyi Lajos dr.
179 hangadó szerepet játszott. A párt reorganizálásakor alelnökké választották. A válságok alkalmával a kormányzó több izben hallgatta meg véleményét, A gabona szabad forgalmának helyreállítása és az adótörvényeknek agrárszellemben való módosítása erdekében többször vezetett sikeres akciókat, Az egységes párt egyik alelnöke. Az uj nemzetgyűlési választásokon a Haller-párti Gerentsér Istvánnal szemben régi kerülete 1543 szótöbbséggel újból megválasztotta. Szilágyi Lqjos dr. (Berettyóújfalui kerület.) Piskárkosi Szilágyi Lajos dr. 1882 június 19-én születeti Berettyóújfaluban. ÜH)0-ban végezte a magyar királyi honvéd Ludovika-Akadémiát, 1901 november 1-én kinevezték hadnaggyá; 1902—1903-ban a honvéd felsötiszti tanfolyamot A r égezte. Azután, mint a tudományegyetem jog- és államtudományi fakultásának rendkívüli hallgatója elvégezte az egyetemet ós 1909-ben a kolozsvári tudományegyetemen doktorrá avatták. Közben 1906-ban főhadnagy lett; 1914-ben a vezérkarhoz osztották be s ugyanebben az évben cs. és kir. kamarási méltóságot kapta. 1914 május 1-én politikai barátai kérésére a politikai pályára lépett, nyugdíjaztatta magát, egyben megindította a Külügy-Hadügy cimü katonai hetilapot, mely a katonai szakirodalomban példátlan népszerűségre tett szert. A háború kitörésekor nyomban katonai szolgálatra jelentkezett, Egyideig a budapesti honvédkerületi parancsnokság vezérkari főnöke volt, azután a délnyugati hadszintéren, az Isonzó-fronton egyik tábori zászlóalj parancsnoka lett és ezen alkalmazásaiban több hadi kitüntetést és dicsérő elismerést szerzett. 1916 július 31-én a berettyóujfalusi választókerület munkapárti programmal képviselővé választotta és az utolsó magyar képviselőháznak ő volt a katonai szakértője. Különösen kitűnt a magyar nemzet véráldozatairól, a hadirokkantak, hadiárvák és hadifoglyok érdekében, valamint az önálló magyar hadsereg felállítása ügyében tett felszólalásaival. A Károlyi-korszakban a KülügyHadügy hasábjain éles harcot vivott a hadsereg felforgatóival szemben. A proletárdiktatúra őt is fogságba vetette, hosszú ideig a gyűjtőfogházban szenvedett, A kommün bukása után élénk részt vett az Országos Kisgazda- és Földmívespárt szervezési munkálataiban. A tiszántúli részek felszabadulása után egyideig Bihar vármegye főispán-kormánybiztosi teendőit látta el, majd régi választókerülete, a berettyóujfalusi óriási többséggel nemzetgyűlési képviselővé választotta. A kisgazdapártból elvi s egyéb nézeteltérések miatt kilépett s pártköteléken kivül maradt- A parlamenti életben élénk részt vesz. Az ellátatlanok, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és hadiárvák, valamint a hadsereg fegyelme érdekében történt felszólalásai általános elismerést keltettek. A mai kormányzati rendszernek egyik legexponáltabb ellensége, aki a polgári szabadságjogok visszaállítása és a kivéte12* »
