1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szabó István
171 vöröskereszt II. osztályú érdemkeresztjét kapta. A politikai élet rési szereplőié. Először a. néppártnak, később a Kossuthpártnak volt tagja és 16 évig Győrvármegye és város pártelnöke volt. Kerületének, amelyet először győrszigeti, majd győrzámolyi és végül öttevényi kerületnek hivtak, 22 évig volt képviselője; az első nemzetgyűlés kivételével a hatodik cikluson át képviseli azt. Tiz éves képviselői jubileuma alkalmából a kerület bizalma jeléül ezüst pokállal és babérkoszorúval ajándékozta meg, busz éves képviselői jubileuma alkalmából pedig a kerület összes községi képviselőtestületei pártás felekezeti különbség nélkül köszönetet és bizalmat szavaztak működéséért és erről őt és az összes központi pártok vezetőségei jegyzőkönyvileg értesítették. A delegációnak 4 izben volt tagja. A képviselőházban több izben szólalt fel testnevelési és sport ügyekben, nevéhez fűződik az aratási szabadság keresztülvitele, a, vezérkarnál a magyar nyelv kötelezővé tétele, a hadisegély, a becsületügyi reform. Pártja megbízásából belügyi kérdésekben is sokszor szólalt fel. A háború folyamán ugy Ö Felségétől, a királytól, mint Bécs város polgármesterétől és közélelmezési miniszterétől köszönetnvilvánitást kapott azért, hogy Ausztria és Bécs közélelmezésén segített. A háborús "Wekerle kormány alatt Győrvárniopye és Gvőr sz. kir. város főisnánjává nevezték ki. Kitűnő vivó. a. Wiener-Neusstadti cs. és kir. vívó- ós tornatanári tanfolyamnak — mint aktív hadnagy — hosszú ideig volt a. tanára. Szilágyi Dezsőnek éveken át volt vivótársa: a régi politikai élet több párbaiával kapcsolatban szerepelt. Az általános választásokon az öttevényi kerületben Ernstnártí programmal kapott mandátumot Gyapay Pál pártonkívüli jelölttel szemben, akit 1418 szótöbbséggel győzött le. Szabó István (sokorópátkai) (Győrszentraártoni kerület.) Született 1878-bar, Sokorónátkán. üti járta végig az elemi népiskolát s onnan vonult be katonai szolgálatra a 19. közös gyalogezredhez. Hazatérve, megválasztották képviselőtestületi taernak. maid beválasztották az elöljáróságba s még nem volt 30 esztendős, amikor bírója lett s szülőfalujának. Utóbb taína lett Győr vármegye törvényhatósági bizottságának is. Mint a függetlenségi uárt tagja, élénk részt vett a törvényhatóságnak Tisza István ellen folytatóit küzdelmeben. Szülőfaluja felvirágoztatása, körül nagy érdemei vannak. Ö kezdeményezte a község szép m tenndomának elitesét, a. szegény zsellérek javára parcellákat hasittatott ki a község birtokából s megalanitot+a a község foo-yasztási és hitelszöveikezetét. A mozgósításkor a veszprémi Bl- számú rénfölkelő gyalogezredhez vonult be s három éven át teljesített a harctéren s a hadtápterületen szolgálatot. A Károlyiforradalom kitörésekor hozzá fogóit járása gazdaközönségenek kisgazdapárti alapon való megszervezésébez. A földmivespárt képviseletében vett részt Károlyiak híres Vigadó-