1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Rácz János - Ráday Gedeon gróf

155 .* szeütkozésbe került a miniszterelnökkel és az igazságügyminiszterrel. A nemzetgyűlés feloszlatása előtt részt vett a kormány választójogi törvényjavaslata ellen megindult küzdelemben. A kompromisszumos tárgyalások során pártja részéről megegyezést létesített a miniszterelnökkel abban, hogy a választások tisztáságat biztosító intézkedésekkel módosított t örvény javaslat megszavazása elé akadályt nem gördít. A megegyezés gyakorlati keresztülvitelére azonban sor nem került, inert a többi ellenzéki párt ragaszkodott a követeléseknek az egész vonalon való teljesítéséhez. Egyike volt azoknak a politikusoknak, akiket az Erzsébetvárosi Kör bombamerénylői áldozatni szemeltek ki; esak elkésése mentette meg a neki szánt gyilkos bombától. Az uj nemzetgyűlési választásokon Nagykanizsán és Budapesten lépett fel. Az előbbi kerületben Kállay Tibor pénzügyminiszterrel szemben kisebbségben maradt, a fővárosban azonban a Szabadelvű Ellenzéki Pártok Szövetségének III- (déli) kerületi listájával mandátumot kapott. A fiUjfjetten kisrjazda és polgári párt (fíassay-párt) vezére. Kácz János (Mezőtúri kerület.) 1886-ban született Turkevén. Középiskoláit Hódmezővásárhelyt, az egyetem jogi fakultását pedig a budapesti egyetemen végezte. Ügyvédi oklevelének megszerzése után Szolnokon nyitott ügyvédi irodát. A háború alatt a. 68-ik gyalogezrednél teljesített szolgálatot, de betegsége miatt felmentették. Az ügyvédségen kívül gazdálkodással foglalkozik. Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, Turkevén és Kuncsorbán képviselőtestületi tag. A kommün alatt kénytelen volt a vörösök elől Szolnokról elmenekülni és Budapesten nyitotta meg ügyvédi irodáját. A nemzetgyűlési választásokon a mezőtúri kerületben lépett fel és pótválasztás során Vértes Vilmos Istvánnal, a kerület volt kizgazdapárti képviselőjével szemben 1069 szavazattal győzött. Az enységes párt tagja. Ráday Gedeon gróf (Nagykőrösi kerület.) Budapesten született: 1872-ben. Középiskolai tanulmányait a teréziánumi akadémián befejezve, a bécsi tudományegyetem hallgatója volt. Bécsben jogtudományi vizsgát, a budapesti tudományegyetemen, amelynek utóbb hallgatója lett, államvizsgát tett. 1894-ben közigazgatási gyakornok lett Pest vármegyében, amelynek a következő évig mint gyakornok, majd pedig mint szolgabíró állott a szolgálatában. Ezután birtokán gazdálkodott 1910-ig, amikor a király PestPilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjává nevezte ki. Ebben a méltóságában maradt 1917-ig, amikor bevonult csapattestéhez, a hetedik huszárezredhez. Az összeomlás után újra