1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Rakovszky István

151 közölte a Házzal, hogy felettes hatósága fegyelmi utón tiznapi szobafogsággal büntette meg az alezredest. Rakovszky, mint búcsúbeszédében mondotta, harag és keserűség nélkül távozott az elnöki székből, de ellenzéki temperamentuma, melyet eddig az elnöki pártatlanság féken tartott, hovatovább egyre erősebben úrrá lett rajta s legitimista érzelmei is egyre erősebben befolyásolták politikai magatartását. Ellenzéki álláspontja az 1921. szeptember végén lefolyt háromnapos ülésszak alatt nyíltan is kifejezésre jutott. Ez az ülésszak megdöbbentő s Rakovszkyra könnyen végzetessé válható epizóddal végződött: egy Kövér Ibrahim György nevű volt főhadnagy a Ház egyik első emeleti karzatáról pisztolyával töbször rálőtt Rakovszkyra. Golyói szerencsére nem találtak. Rakovszky a merénylet alatt csodálatraméltó módon őrizte meg nyugalmát és hidegvérét (1921 szept. 25.). Néhány héttel később, október 20-án Ö Felsége IV. Károly király repülőgépen Magyarországba érkezett, hogy a királyi hatalom gyakorlását újra átvegye. Rakovszky István, aki a körülményekből következtetve, be volt avatva a király szándékaiba, azonnal a királyhoz csatlakozott s a király megérkezését követő napon miniszterelnökévé nevezte ki. A király terve meghiúsult s Rakovszky István, aki nem tágított a király oldala mellő) a legválságosabb percekben sem, október 25-én Tatán a királlyal s a király kíséretének többi tagjaival együtt a győztes kormánycsapatok fogságába esett. A királyt s a királynét ekkor Tihanyba vitték, Rakovszkyt pedig Andrássy Gyula "gróffal, Sigray Antal gróffal és Gratz Gusztávval együtt, Budapestre szállították, ahonnan azonban a fogoly király kívánságára s vele együtt Tihanyba Aátték s ott tartózkodott mindaddig, amig a kormány a királyt át nem adta az antantnak. Ekkor Rakovszkyt újra Budapestre hozták, ahol felségsértés miatt indult meg ellene és társai ellen a bűnvádi eljárás. A budapestvidéki törvényszék fogházában őrizték többi társaival együtt, miglen 1922 január 4-én szabadlábra helyezték. Közijén Beniczky Ödön mentelmi bejelentést tett a Házban, mert Rakovszkyt és társait letartóztatták és Őrizetbevették anélkül, hogy a Ház mentelmi jogukat felfüggesztette volna. A mentelmi bizottság maga elé idézte Rakovszkyt és letartóztatásban levő társait. Rendkivüli óvintézkedések alkalmazása mellett hozták el automobilon a vádlottakat a mentelmi bizottság üléstermébe s Rakovszky a bizottság előtt felfedte a király-napok addig ismeretlenül maradt részleteit. Ismeretes, hogy a nemzetgyűlés többsége rendkivül heves és szenvedelmes vita után igazolta a kormánynak Rakovszkyékkal szemben tanúsított magatartását. Kiszabadulása után Rakovszkv a magyar parlamentarizmus történetében is hallatlanul élesen fordult a kormány ellen. Tomcsányi igazságügyminiszter ellen intézett egyik támadása lovagias afférra vezetett, mely fegyveres elintézést nyert. Hevesen támadta Vass József kultuszminisztert is, akit azzal vádolt, hogy fel-