1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Pallavicini György őrgróf

135 parlamenti karcolatai, amelyek Mindenféle a folyosóról címen könyvben is megjelentek. Egészségi okokból a fárasztó es kimerítő ujságiráskodást abbahagyva s csupán publicisz­tikai tevékenységet folytatva, főtitkára lett a József kir. Herceg- Szanatórium Egyesületnek, majd megliivásra a Slar filmgyár művészeti igazgatói állását foglalta el. írói munkálkodása visszanyúlik középiskolai diák korára, amikor már elbeszélései jelentek meg' a Petelei István által szerkesztett Erdélyi IIiradó-him és több budapesti szép­irodalmi lapban. Elbeszélései, költeményei, regényei és szín­darabjai sürün jielentek meg. 1909-ben a Petőfi Társaság csen­des tagjai sorába választotta s már a következő évben a Tár­saság' titkára, és a Petefi-Iíáz igazgatója lett. Ezekről a tiszt­ségeiről 1919-ben lemondott. Könyvei nagy népszerűséget szereztek Írójuknak. Egy­másután jtólentek meg* a következő kötetei: Legényavatás (el­beszélések), Fiamhoz (költemények), Mindenféle a folyosóról (politikai karcolatok), Egy karrier történele (politikai regény), A nyárádi kényúr (regény), Asszonyok rágalmazója (elbeszélések), Madame Napóleon (regény), A bolond ember (regény). Sok asszony, egy férfi (regény), Éjszaka (történelmi regény), Bódító akácok (elbeszélések), Fejedelmi kaland (tör­ténelmi regény), Hős diákok (ifjúsági szinmű), Egy karrier története (szatirikus vígjáték). Első színdarabja egy Kossuth eiinii hazafias szinmű volt, amellyel Kossuth Lajos születésé­nek századik évfordulóján az országos ünneségeket nyitották meg. További színdarabjai mind a Nemzeti Színház- színpa­dán kerültek bemutatásra. Ezek: Tévelygő lelkek (3 felvoná­sos erkölcsrajz), A forradalmár (4 felvonásos társadalmi dráma) és az Egy karrier története (4 felvonásos szatirikus vigjáltéik). Könyvei közül többet német nyelvre is lefordí­tottak, több elbeszélése és költeménye olasz, német, francia nyelven is megjelent az időközi lapokban és/folyóiratokban. 1920-ban Budapest törvényhatósági bizottságába válasz­tották be a községi demokratapárt listájával. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon két helyen is képviselőnek jelöl­ték, budapesti déli kerületben, ahol a liberális pártok listájá­nak harmadik helyén pótkópviselő lett és Monoron, ahol Rubinek István egységespárti jelölttel, a kerület volt kép­viselőjével szemben győzött. Egyébként a Nemzeti Demokrata. Párt vezetőségének tagja s ennek a pártnak programmjával jutott be a nemzetgyűlésbe a monori kerület mandátumával, melyet heves harc után 500 szótöbbséggel ragadott el Rubinok Istvántól, a kerület volt nemzetgyűlési képviselőjétől. Pallavicini György őrgróf (Dombóvári kerület.) 1881 december 5-én született Budapesten. Néhai Palla­vicini Ede őrgróf főrendiházi tag és Mailáth Adél palota- és csillagkeresztes hölgy fia. Gimnáziumi tanulmányait Buda­pesten végezte, jogi előadásokat a budapesti tudományegye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom