1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Őrffy Imre dr.

133 Ezután a cs. és kir. 52. sz. pécsi gyalogezredben leszolgálta önkéníesi évét s tartalékos hadnagy lett. Tanulmányai befejeztével közigazgatási pályára lépett, fogalmazó, majd aljegyző volt Pécs sz. kir. város szolgálatában, utóbb tizenegy évig rendőrkapitány és hét évig gazdasági tanácsnak. 1918-ban, a forradalom idején, a város közönségének osztatlan kívánságára kormánybiztosságot vállalt, de másfél hónapig szolgálbatta. csak a város érdekeit ebben az állásában,' mert mindjárt a szerb uralom kezdetén a városban, a renegát Pandurovits László, a szerb kormány főispánja, aki azelőtt mint honvédszázados a honvédhadapródiskola tanára volt, elűzte hivatalából. Ekkor visszatért a városi szolgálatba s mint főjegyző s polgármesterhelyettes folytatta működését, amíg a, Linder-rezsim hivataltársaival eigyetemben őt is cl nem távolította helyéről. A Baranya felszabadulása után, 1921 augusztusában újra elfoglalta állását, mint polgármesterhelyettes-főjegyző. A Fereiiic József-rendi lovagkeresztjének s a II. oszt. polgári hadiérem birtokosa. A nemzetgyűlésbe pártonkívüli programmal Pécs város I. kerülete küldte. Póiiválasztáson választották meg 1700 szótöbbséggel Harnmerli Imre pécsi keztyügyárossal szemben, aki ugyancsak pártonkívüli programmal lépett fel. Az alapválasztáson Gosztonyi Gyula táblabíró (ker. ellenzék) volt második ellenjelöltje. Őrffy Imre dr. (Szekszárdi kerület.) 1884-ben született Szekszárdon. Középiskolai tanulmányait a budapesti Ferenc József-intézetben végezte, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen, ahol jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Közben Berlinben nemzetgazdasági, büntetőjogi ós szociológiai tanulmányokat folytatott. 1906-ban a közalapítványi ügyigazgatöságnál vállalt hivatali állást Budapesten. 1912-ben, miután ügyvédi vizsgát tett, reábízták a közalapítványok bánáti (buziásfürdői) ügyészségének vezetését, majd közvetlenül a háború kitörése előtt visszahívták a központba, ahol közalapitványi jogügyi tanácsossá nevezték ki. Ezidőszerint Budapesten ügyvédi gyakorlatot folytat. A háborút mint a fehértemplomi 17. nehéz tüzérezred tartalékos tisztje szolgálta végig. Vitéz magatartásáért számos kitüntetésben részesült s mint tartalékos százados szerelt le. A forradalom után egyik niegalapitója volt a Tolnamegyében megalakult keresztény nemzeti kisgazdapártnak s ennek programmjával is választották meg Szegszárdon az általános választások alkalmával. Később az országos kisgazdapárthoz csatlakozott! s annak keretében (Örffy—Schandlcsoport) a pártban időnkint felmerült mélyreható ellentétek kiegyenlítése körül jelentékeny szerepe volt. Különösen a királykérdés kiéleződésekor iparkodott pártjában mérséklőén hatni. Az első nemzetgyűlésen, melyen a házszabályrevizió előharcosa