1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Meskó Zoltán

123 Budapestre. Ennek a fellépésnek meg is lett az eredménye, mert Melczert azonnal szabadlábra helyezték. Kilenc évvel ezelőtt, amikor a. földbirtokreformról először volt szó, az egész országban elsőnek tett gyakorlati kísérletet ebben az irányban azzal, hogy birtokából 1600 holdat egy és kétholdas parcellákban nincstelen parasztoknak adott bérbe; kísérlete ugyan nem sok eredménnyel járt, amit a földbirtokreform benyújtása előtt tartott ankéton elő is terjesztett. Tekinélyes szereplője a vármegyei közéletnek, Borsodvárinegye^ törvényhatósági bizottságának, a közigazgatási és a lótenyésztő bizottságnak tagja. Élénk részt vesz az országos és megyei gazdatársadalmi mozgalmakban. Igazgató-választmányig tagja az OMGE-nek, amelynek kebelében különösen lótenyésztési ügyekben hasznosítja szaktudását. Elnöke a Borsodmegyei Gazdasági Egyesületnek. A nemzetgyűlésen az ónodi kerületet képviseli. Kubik Gyula egységespárti és Bagossy Géza Rassay-párti jelölttel szemben választották meg egységespárti programmal. Meskó Zoltán (Kiskőrösi kerület.) 1883-ban született Baján, régi nemesi családból. Katonai főreál iskolát és katonai műszaki akadémiát végzett és tényleges katonai szolgálatba lépett. A katonai pályát azonban otthagyta és a mezőgazdasági érdekképviseletek szervezése körül fejtett ki tevékenységet, majd a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezértitkár-osztályfőnöke lelt. A képviselőházba 1917. év tavaszán került be időközi választáson egyhangúlag függetlenségi Apponyi-párti programmal, mint a keczeli kerület képviselője- A függetlenségi párt szakadása után Bizony Ákossal ment. A képviselőházban többször felszólalta falusi nép érdekének védelmében. Élénk tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy az agrár kerületek képviselőiből országgyűlési gazdaszövetség alakuljon. A háborút mint szolgálaton kivüli kapitány szolgálta végig. Az 1918 októberi forradalom alatt egy ideig szülővárosának. Bajának főispánja volt. Amikor a város idegen megszállás alá került, a szerbek fogságba vetették, mert a magyar érdekekért síkra szállt. Onnan kiszabadulva, Szegedre ment és részt vett a nemzeti hadsereg szervezési munkálataiban. A Friedrich-kormányban előbb kisgazdaügyi, majd földmivelésügyi államtitkár volt. Az 1920-iki nemzetgyűlési választáson a kiskőrösi kerület kisgazdapárti programmal képviselőjévé választotta. A kisgazdapártnak alelnöke volt. Diszelnöke a. keczeli Ébredő Magyarok Egyesületének. A rekonstruált Teleki-kabinetben államtitkári állásától saját kérelmére felmentették s azóta főleg a párt szervezési és agitációs munkájában vett tevékeny részt. A kisgazdapárt vidéki agitációs gyűléseinek kedvelt szónoka, a régi nemzetgyűlés népszerű közbeszólója volt. Az 1920. év végén kezdeményezésére megalakult Országos Földművesszövetség ügyvezető elnökigazgatójává választ