1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Lévay Mihály - Lingauer Albin

115 programinál képviselővé választották. Az Apponyi vezérlete alatt álló párthoz tartozott. A képviselőházban több kérdésben felszólalt s különösen a véderőbizottságban fejtett ki élénkebb tevékenységet. " Bihar vármegyében gazdálkodik. A második nemzetgyűlési választások alkalmával pártonkívüli programmal lépett fel és a biharnagybajomi kerület mandátumát nyerte el 1017 szótöbbséggel dr. Lányi Márton és a kerület korábbi képviselője, Szabó József ellen. Lévay Mihály (Abonyi kerület.) 1862 szeptember 24-én Váczon született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. Papi pályára lépvén, Váczon és Budapesten folytatta hittudományi tanulmányait. Huszonhárom éves korában pappá szentelték s 1885-től 1897-ig Ujszászon lelkészkedett. Időközben esperessé, majd apáttá nevezték ki. 1897-ben Abonyba került mint apátplébános, ahol ezidőszerint is működik. Címzetes püspök. Ismeretes munkája egy imakönyve, mely Orczy Thekla bárónő illusztrációival jelent meg. Tagja volt már a régi országgyűlés képviselőházának is. Az abonyi kerületet képviselte két cikluson át, 1906-tól az összeomlásig, az első ciklusban függetlenségi párti, a másodikban Kossuth-párti X)rogrammal választották meg. Abony nagyközség díszpolgára. A nemzetgyűlésbe az 1922. évi általános választásokon ugyancsak az abonyi kerület küldte. Fábián Istvánnal, a kerület volt kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselőiével szemben győzött 967 többséggel egységespárti programmal. Lingauer Albin (Kőszegi kerület.) A győrmegyei Gönyőn született 1878-ban. Középiskoláit Győrött és Szombathelyen végezte, majd Budapestre jött a jogi egyetemre- Az ujiságirói pályára lépett és mint kezdő újságíró Jászberényben, később Budapesten, az Országos Hirlap-nkl dolgozott. 1901-ben a Szombathelyen megjelenő Vasvármegye munkatársa, később szerkesztője és tulajdonosa lett. Azóta a Vasvármegye a vidéknek egyik legelső napilapja, melynek súlya és [tekintélye az egész Dunántúlra kihat. 1898-ban egy hírlapi polémiából kifolyólag súlyos feltételű párbajt vivott Almássy Árpáddal és arcán súlyosan megsebesült. A háború alatt katona volt s számtalan ütközetben vett részt, a volhyniai, kárpáti és szerb harctereken. Háromszor sebesült meg és utolsó sebesülése következtében megrokkant. A Károlyi-forradalom alatt erős agitációt fejtett ki a forradalom ellen s a proletárdiktatúra kikiáltásának legelső napján el kellett menekülnie. Szerbiába menekült, ugyanabba a városba, amelynek a háború végefeló parancsnoka volt. Igazságos és emberséges bánásmódját nem feledték el a szerbek és örömmel adtak neki menedéket, sőt — amikor a szerb kormány a volt magyar tisztet internálni 8*