1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Korányi Frigyes báró dr.

109 351 szótöbbséggel Gunda Jenővel, a kerület volt képviselőjé­vel szemben (412Í)—Í3778.) egységespárti programmal. Korányi Frigyes báró clr. (Komáromi kerület.) Tolcsvai Korányi Frigyes dr. 'báró atyai ágon több­százados orvosi család leszármazottja. Atyai ágon egyenes leszármazottja tolcsvai Bónis Sámuelnek, az 1848-iki kor­mány igazságügyi államtitkárának s Kossuth Lajos háborús kormánybiztosának, valamint tolcsvai Bónis Ferenc kuruc? kapitánynak, kit Lipót császár YViener-Neustadtban le­fejeztetett. 1869 június 21-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a kegyesrendiek budapesti főgimnáziumában befejezve, a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán, majd a heidelbergi Ruperto-Carolina egyetemen, a párisi Sorbonne-on s a londoni School of Economies-on tanult, a közgazdíasági tudományokkal foglalkozva. Közgazdasági tanulmányai mellett szépirodalommal is foglalkozott s 1901-től hosszabb ideig munkatársa volt a Gyulai Pál által szerkesz­tett Budapesti Szemlének. Állami szolgálatba 1892-ben lépett minit pénzügyminiszteri fogalmazógyakormok. 1908-ban mint miniszteri titkár a hitelosztály vezetésével bizatott meg, majd pedig kormánybiztossá nevezték ki a Magyar Föld­hitelintézethez és a Magyar Agrár- és Járadékbankhoz s kormánybiztosilielyettessé az Osztrák-Magyar Bankhoz. Hi­vatalból volt tagja a m. kir. Postatakarékpénztári Tanács­nak és Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének. 1912-ben miniszteri tanácsosi cimmel ruháztatván fel az 1908: XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövet­kezet vezérigazgatójává nevezték ki. E minőségében meg­választották a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége al­elnökének, az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség igazgató­választmánya tagjának, valamint a Budpesti Áru- és Érték­tőzsde tanácsának tagjává. 1917-ben az OKH és az állani által lótesitiett Nagybecskereki Tengerifeldolgozó- és Olaj­gyár elnökévé választották meg. 1919-ben a bolsevizmus ki­törése után főként a Nemzetvédelmi Szövetség alapitásábiiu való részvételeért üldöztetésben volt része s menekülni volt. kénytelen. A bolsevizmus letörése után ismét átvette az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet vezetését, de már 1919 szep­tember hó elején pénzügyminiszterré neveztetett ki a Fried­rieh-kormányban s mint pénzügyminiszter volt tagja ugy a Huszár- mint a Simonyi-Semadani- és Teleki-kormánynak egészen 1920 december 16-ig". Állásáról azért morldlott le, mert a szövetkezeti tötörvényjavaslat tárgyalásánál az Ereky által benyújtott határozati javaslat kapcsán, amelyet ő ellen­zett), meglepetésszerűen a nemzetgyűlés leszavazta. Lemon­dását csakhamar az egész Teleki-kormányé követte. Korányi báró utóda Hegedűs Lóránt dr. lett, akinek vállalkozását visszavonultan s mint a volt pénzügyminiszterek gyülekeze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom