1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Weiss Konrád - Dr. Zákány Gyula

165 Dr. Weiss Konrád. (Budapest, XVII. választókerület.) 1879-ben született Szolnokon, római katolikus. Középiskoláit Szolnokon és Budapesten végezte s a budapesti tudományegyetemen nyerte el a jogi doktorátust. 1904-ben a Magyar Államvasutak tisztviselője lett. Eleinte a Máv. miskolci üzletvezetőségéhez nyert beosztást, három évig forgalmi tisztviselő volt, később a Máv. igazgatóságában a külföldi visszatérítési osztályban dolgozott. Kitűnő szaktudása miatt később a Máv. hadügyi referense lett és a háború alatt mint ilyent a vezérkarhoz osztották be. Jelenleg a Máv. igazgatóságánál működik mint államvasuti felügyelő. Igen sok vasutpolitikai cikket irt a szaklapokba, a Vasúti és Hajózási Klub egy pályázatának^ első diját nyerte el egy vasuttörténelmi munkával. Szakcikkeivel felkereste a napilapok, hasábjait is és több cikke jelent meg a Budapesti Hírlapban. A kommün alatt a Máv. ellenforradalmi mozgalmainak egyik vezetője volt az u. n. tizenötös bizottságban. A Máv. alkalmazottaiból alakult „Vasutatok Nemzeti Szövetségéinek elnöke. A budapesti XVII. kerület küldte a nemzetgyűlésbe a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával. Fővárosi bizottsági tag. Később Friedrichchel együtt ellenzékbe ment. A közlekedésügyi bizottság jegyzője, a közgazdasági és külügyi bizottság tagja. Dr. Zákány Gyula. (Tapolca.) 1889-ben született a somogymegyei Zákányban. A középiskolát Nagykanizsán és Pécsett végezte. A teológiát Pécsett hallgatta, a jog- és államtudományi doktorátust a budapesti egyetemen szerezte meg. Felszentelt áldozár. A háború előtt Pécsett volt hitoktató, a háború alatt pedig az 1. honvédgyalogezred tábori lelkésze volt. 1914 novembertől 1918 márciusig állandóan a fronton volt. Az ellenforradalmi mozgalmakban igen nagy szerepet vitt. Egyik megszervezője az Ébredő Magyaroknak, valamint Lemberkovics századossal a június 24-iki ellenforradalmat. 3000 munkása és egy 250 főből álló tiszti százada volt megszervezve a vörös rémuralom megdöntésére. A június 24-iki ellenforradalom nem sikerült és Zákány kénytelen volt üldözői elől menekülni. Három hétig erdőkben bujkált, majd újból munkához látott, de közben a diktatúra is megbukott. Mint ellenforradalmár nemcsak idehaza dolgozott, de a külföld felé is nagy propagandát fejtett ki. Állandó levelezésben állott Londonnal, Parissal és Belgráddal és különösen