1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kerekes Mihály

73 gezte. Lipcsében Büchler tanítványa volt és Londonban is nemzetgazdaságiam és statisztikai tanulmányokat folytatott. Innen hívták meg a kereskedelmi minisztériumba, ahol 1905-ben miniszteri titkár, később osztályvezető lett és mint ilyen elkészítette az ipari és gyáripari termelési, a baleset- és sztrájkstatisztikák tervezetét. 1906-ban a budapesti egyetemen magántanárrá, 1907-ben a kolozsvári egyetemre nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1917-ben áthelyezték a budapesti egyetem statisztikai tanszékére. Ugyancsak 1917-ben udvari tanácsos lett. A tudományos irodalom terén termékeny munkásságot fejtett ki. 1902-ben „A statisztika elmélete" cimü müve, 1905-ben „A városok fejlődése", 1906-ban „Magyarország népességi statisztikája", 1907-ben „Az ipari sztrájkok statisztikája", 1908-ban „A gazdák és mesteremberek pusztulása" cimü müve jelent meg. A „Nép és föld" cimü munkája a modern agrárpolitikának egyik alapvető könyve. Gazdag és jól csoportosított statisztikai adathalmaza a modern agrárpolitika leggazdagabb bizonyító eszköze. Kolozsvári tanárkodása óta vezető szerepet vitt Erdély közéletében. Igazgatósági tagja az Emkének, a kolozsvári Patronage Egyesületnek, az Erdélyi Muzeumegyesületnek, az Erdélyi Háziipari Szövetkezetnek, választmányi tagja a Magyar Társadalomtudományi Társaságnak, az Országos Ingatlanforgalmi Bizottság tagja és Apáthy István és Posta Béla professzorokkal együtt egyik alapitója volt az Erdélyi Szövetségnek. Tiz éve Kolozsvár törvényhatósági bizottsági tagja. Egyik vezetője volt a függetlenségi politikának Erdélyben. A kommün alatt négy izben tartóztatták le a vörösök és szolnoki birtokát feldúlták. Egyike a nemzetgyűlés legnagyobb tekintélyű tagjainak. A földreformtörvényjavaslatnak előadója volt. Tanulmányszámba menő előadói előterjesztésével nagy sikert aratott. Szmrecsányi György lemondása után a nemzetgyűlés második ülésszaka óta a Ház alelnöke. A közgazdasági és közoktatásügyi bizottság tagja. Kerekes Mihály. (Ónod.) Református földmivescsaládból származik, 1873-ban született Onődon. A középiskola négy osztályának elvégzése után vasúti szolgálatba lépett s mint államvasuti főkalauzt választották meg a nemzetgyűlés tagjául. Vasutas-mozgalmakban 14 éve tevékeny részt vesz. A vasutas-érdekek mellett való állásfoglalásáért sok kellemetlensége volt feljebbvalóival szemben. A proletárdiktatúra alatt ellenforradalmi tevékenységet fejtett ki. Amikor a dunántúli vasutasok mozgalmát Szamuely