1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Báró Szterényi József

143 összeköttetéseire mutatott rá. A háború kitörésekor a Magyar Vörös Kereszt Egylet szolgálatába állott, s mint főmegbizotthelyettes bejárta a Vörös Keresztnek a harctéren levő nagyobb kórházait. Az Esterházy-kormány uralomra jutásakor lemondott mandátumáról, mert kinevezték Pozsony megye kormánybiztosfőispánjává. Mint ilyen, a kormány megbízásából figyelemmel kisérte a Felvidéken már akkor terjeszkedő pánszláv agitációt. A Károlyi-korszak első napjaiban, amikor látta, hogy a forradalom letér a nemzeti politika irányáról és az ország területi integritását is föladja, lemondott főispáni állásáról és egy nemzetvédelmi akciót igyekezett szervezni. Esztergom, Komárom és Pozsony megyében önkéntes alakulatokat toborzott, hogy a csehek terjeszkedésének útját állják, tervét azonban meghiúsította a Károlyikormány. Pogány József rendeletére útközben föltartdztatták az ágyukat és muníciót, amit ezeknek a csapatoknak küldtek, s a szociáldemokrata párt agitátorai megtiltották a vasutasoknak, kogy a csapatokat szállítsák. A proletárdiktatúra alatt el kellett menekülnie s Bécsben gróf Sigsaj' Antallal és őrgróf Pallavicini Györggyel ellenforradalmi komitét alakított, amely később megkapta a kommunistáktól elszedett 140 milliót. Az ellenforradalmi pénzekkel előbb a kormánynak, majd egy politikusokból álló bizotlságnak számolt el, amelynek jelentése a nemzetgyűlés asztalára került. A proletárdiktatúra bukása után egyideig a Dunántúl egy részének kormánybiztosa volt; résztvett a Keresztény Nemzeti Párt megalakításában és a nemzetgyűlési választásokon e párt programmjaval ^választotta képviselőjévé a zalaegerszegi választókerület. Az Ébredő Magyarok Egyesületének országos elnöke volt, de konfliktusa támadt az egyesület vezetőivel alkotmányjogi kérdésekben s emiatt lemondott az elnökségről. Fővárosi bizottsági tag. A nemzetgyűlés egyik alelnökévé választotta, de az első ciklus végén tisztéről lemondott. Tagja a külügyi, összeférhetetlenségi állandó és pénzügyi bizottságnak. Báró Szterényi József. (Budapest, VIII. választókerület.) 1861 november 25-én született Lengyeltótiban, Somogy megyében. A középiskolát Budapesten végezte, aztán Németországban folytatta tanulmányait, amelyeknek befejeztével a hirlapirói pályára lépett. Elment Brassóba s ott megalapitotta az első magyar politikai lapot, amelyet 1889-ig szerkesztett. A román vámháboru alkalmából, mint az erdélyrészi iparegyesületnek főtitkára, ő szervezte az erdélyrészi ipari ellenállást. 1889-ben Baross Gábor